Dr. Sós Csabát, a hetvenes évek nagyszerű vegyes úszóját, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának egyetemi docensét – ellentétben a laikusokkal – nem lepte meg az elmúlt szűk két hónap világcsúcsesője.
„Megannyi szakdolgozat – többek között Szabó József olimpiai bajnok mellúszóé – foglalkozik az úszósportban tapasztalható folyamatok analízisével, az úgynevezett fejlődési trendelemzéssel. Nos, ami február 16. óta a világ medencéiben történt, az tökéletesen beleillik a folyamatokba. Másképpen: engem nem lepett meg ez az ugrásszerű fejlődés.”
Nyilván akadnak olyan körülmények, amelyekkel nem lehetett előre számolni.
„Előrebocsátva, hogy az olimpia évében mindig több világcsúcs dől meg, mint a köztes időszakban, az idei rekorddömping valóban átlag feletti. Viszont az új Speedo LZR Racer dressz hatékonysága sem átlagos... Ezzel a faktorral tényleg nem kalkulálhattunk. Hozzátéve, hogy a Speedo mindig is a legjobb dresszeket gyártotta, ez versenyzői vélemények alapján állítható.”
Persze alapvetően szakmai okai vannak a meghökkentő ütemű fejlődésnek.
„Alapjaiban alakult át az edzésmódszertan. A versenyek hovatovább a víz alatt dőlnek el, a fordulók, s az elrugaszkodást követő borzalmas intenzitású delfinezések határozzák meg az új világrekorder, az olimpiai aranyérmes kilétét. Megnőtt az anaerob komponens szerepe, s mivel a kopoltyús embert még nem találták fel, nincs más választásuk az úszóknak: a lehető leghoszszabb időt kell eltölteniük oxigénhiányos állapotban, közben maximális erőkifejtést végezve.”
De vajon mi, magyarok sikeresen csatlakoztunk-e az úttörőkhöz?
„Az Európa-bajnokság eredményei azt mutatják, hogy igen. Úgy tűnik, kiváltképp az ajkai iskola és a Jövő SC műhelye adaptálta sikeresen a világtrendet.”
Nem kerülhető ki a prognózis a pekingi olimpiára.
„Ősszel megpróbáltuk prognosztizálni a magyar úszók olimpiai szereplését, fél évvel később korrigálni kellett az előrejelzést, szerencsére felfelé. A feladat természetesen már-már emberfeletti. Michael Phelps például verhetetlennek tetszik. Cseh László ettől függetlenül – eddig – élete formájában van, más kérdés, hogy a korábbi évek tapasztalatai óvatosságra intenek. Annyiban, hogy a régi nagyok, Darnyiék tavasszal sohasem úsztak csúcsformában. Vajon képesek-e a maiak egy idényben többször is csúcsra járatni magukat? Gyurta Dániel helyzete érdekes. Eindhovenben hárman is – Grigorij Falko, Alexander Dale Oen, Hugues Duboscq – 2:10 alatt úszták a 200 mellt, majd az ausztrálok válogatóján Brenton Rickard 2:09.51-es országos csúcsot ért el, amelynél jobbra eddig csak Brendan Hansen és Kitadzsima Koszuke volt képes. Ez azt jelenti, hogy ebben a pillanatban hatan tudnak 2:10-en belüli időt, s Gyurta nincs közöttük. De augusztusra ott lehet, Dani nagyon nyugodt, edzője, Széles Sándor is, kettejüket ismerve bizakodó vagyok. Daniban benne van a nagy ugrás lehetősége! Végül beszéljünk Kovács Emeséről, aki szerintem a legnagyobb olimpiai aranyesélyesünk a 200 pillangón. Ő áll legközelebb a világcsúcshoz, az ausztrál Jessicah Schipper 2:05.40-éhez. Emese 17 éves, rohamtempóban fejlődik, korszakos tehetség, bármire képes lehet Pekingben.”
