Roger volt a sztár
Pat Cortina szövetségi kapitány tisztában volt azzal, hogy játékosai jelenleg elég fáradtak – elvégre épp ő vezényelte nekik egyik gyilkos edzést a másik után az utóbbi napokban –, ám ettől még találhatott kifogásolnivalót csapata játékában. Azért nagyon nem dühöngött, elvégre szinte konditréning helyett léptek jégre fiai. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy a csapattagok közül többen azzal a szándékkal is fogtak ütőt a kaposvári ékszerdobozban, hogy meggyőzzék a mestert arról, érdemes őket is kivinnie a szapporói divízió 1-es világbajnokságra, kissé pontatlanul hokiztak a fiúk. A támadók sorozatosan naggyá tették Adrian Catrinoi kapust, a védőket láttuk már fegyelmezettebbnek, szegény Budai Krisztián pedig éles szögből, fonákkal kapott gólt a rövid felsőbe a második felvonás elején, pedig korábban voltak szép védései – fogott már meg hasonló lövést is, maradjunk ennyiben. Persze igyekeztek a magyarok, épp csak az igazán jó játékkal maradtak a legtöbben adósak, de legalább a kevés hibával, a sok munkával és a zárt védekezéssel nem volt gond – elsőre ennyi elég.
Holéczy Rogernek és Gröschl Tamásnak ellenben jót tett a viszontlátás: a két egykori fehérvári csapattárs kifejezetten lendületesen, erőszakosan korcsolyázott, sérülése előtt (az arcába kapott egy korongot) Fekete Dániellel, majd Peterdi Imrével hajtós, kaparós hokit játszottak, és az egyenlítő gólt is a két exvolános hozta össze.
Az 1–1-ről induló harmadik játékrészre aztán Pat Cortina már ki sem küldte az Ocskay Gábor-féle első sort, hagyta, hogy a többiek hozzák a mecscset – ha tudják. Tudták: Holéczy egy kipattanó után megszerezte második gólját is, a hajrában pedig Ennaffati Omar is bevágott egyet kapásból a bedobókör tetejéről (a fél távnál beálló Hetényi Zoltán pedig a 4–0-ra megnyert büntetőknél is megbabonázta a románokat), így végül hozta a kötelezőt a válogatott, a játék pedig minden bizonnyal lesz még jobb is. A következő erőfelmérő pénteken Dunaújvárosban Lengyelország ellen vár a csapatra – az nehezebb mérkőzésnek ígérkezik.
