Az az axióma, hogy Szentes Lázár, az Integrál-DAC vezetőedzője 2002 nyarától 2004 novemberéig a DVSC-TEVA-t irányította, pluszpikantériát kölcsönözhet az elődöntőnek – persze leginkább a debreceni viszszavágónak, amire értelemszerűen előnnyel készülne az alig féléves győri alakulat.
Mi volt az első reakciója a nyáron, amikor azzal az ötlettel álltak ön elé, hogy az abban a pillanatban még nem is létező csapat edzője legyen?
Sokszor kapacitáltak, én pedig hagytam magam meggyőzni.
Akadt döntő érv?
Több is. Győri munka, rendezett körülmények, és a tény: kevéssé adódott más lehetőségem.
Ez indukálta a dizájnváltást is? Megvált a védjeggyé nemesedett bajusztól.
A pápai és a zalai korszak lezárultával én is új irányt vettem.
Amikor megkapta a kormányrudat, mi volt a cél?
Minimum ötödik hely a bajnokságban és jó kupaszereplés. Úgy vélem, a célmeghatározás és a jelenlegi helyzetünk is tükrözi a realitást.
Most mi a terv?
Például Magyar Kupa-döntős szereplés...
Egy olyan csapattól, amelyiket a nulláról kellett összerakni, első hallásra ez minimum bizarr elvárás. Mellesleg miként zajlott a nyári tesztelés?
Nem ez volt az első eset, hogy csapatépítésbe fogtam. Ami a toborzót illeti: egy adott dátumra húsz játékost vártunk. Volt, aki csak néhány óráig, zömük azonban három négy napig maradt... A télen már nem volt átjáróház a klub, akik ekkor jöttek, kivétel nélkül ajánlásra és posztra érkeztek.
Mit vár a csapatától szerdán?
Mi már megmutattuk magunkat, ami most következik, ráadás. A saját csapatom rendben van, a futballisták tudják, mit akarunk játszani, a többi az ellenfelünkön múlik. Mi mindenesetre felkészültünk.
Szóval alapvetően a DVSC-től függ, milyen mérkőzés vár önökre?
Háromnegyed négy körül, kezemben a Loki összeállításával, jó eséllyel meg tudom mondani, milyen meccsre számíthatunk.
