Pato beállt és talált
Ha nem is napra pontosan, de ötven évvel az első brazil világbajnoki arany után a selecao az akkor legyőzött házigazdával, Svédországgal csapott öszsze Londonban – csak épp a játék minősége nyomaiban sem idézte az 1958-as hétgólos fináléét (5:2-re nyertek Peléék). Noha a svédeknél (Zlatan Ibrahimovic) és a braziloknál (Kaká, Ronaldinho) sem játszottak a legnagyobb sztárok, a pályára lépőkbe elvileg szorult annyi tehetség, hogy legalább látványos futballt produkáljanak. Ehhez képest a hamar feledhető kategóriába sorolható a szerda esti összecsapás, jellemző, hogy az első félidőben egyetlen valamirevaló helyzetet jegyezhettünk fel: Källström lövését követően a labda alig kerülte Júlio César kapuját.
Az első 45 perc után mindkét kapitány megkeverte a kártyáit, Dunga a 60. percben a csatamezőre küldte Patót, aki ezzel a brazil nagyválogatottban is bemutatkozhatott. Nem is akárhogyan: a Milan 18 esztendős csatárzsenijelöltje a 72. percben bevette Rami Shaaban kapuját, egyszersmind megnyerte a mérkőzést Brazíliának.
Érdekesség, hogy a két válogatott hivatalosan 14. alkalommal feszült egymásnak, és még egyszer sem született gól nélküli döntetlen. Másmilyen sem sűrűn, hiszen a svédek háromszor tudtak ikszelni a brazilokkal, kétszer legyőzték őket, viszont már kilencedszer hajtottak fejet előttük.
