Nem történt semmi

A pénteki döntő után nem értük el Gyurta Dánielt. Hihettük, elkeseredett, csalódott, és elbujdokolt a világ elől. Aztán szombatra megnyugodtunk: Gyurta nem tűnt el, és nem is adta fel – továbbra is azért küzd, hogy bizonyítson a pekingi olimpián.

Mit jelent az ötödik hely?

Nem történt semmi – mondta Gyurta. – Az Európa-bajnokság előtt is azt mondtam, nem kell messzemenő következtetéseket levonni ezekből az eredményekből. Tény, nemigen fordult elő korábban, hogy az első három helyezett két perc kilenc másodpercen belül úszik, de ettől sem kell megijedni.

Elképzelhető, hogy a vetélytársak mostanra időzítették a csúcsformát? Elég vakmerőnek tűnne ez az olimpia tükrében…

Pedig elképzelhető. De ne foglalkozzunk a többiekkel! Jó úton járunk, és ezt a kétszáz méter mell döntője után is így gondolom. Nagy verseny várható Pekingben, a dobogós küzdelmekbe én is bele akarok szólni.

Vagyis?

Szeretném megismételni az athéni eredményemet. Legalább…

Akkor ezt ne is kiabáljuk el. Megértem, hogy csak magával akar foglalkozni, de azért árulja el: a többiek ennyivel jobbak, vagy csak a felkészülésük más?

Ha arra céloz, amire gondolok, márpedig azt érzem, hogy arra, akkor a válaszom egyértelmű: nem ment el mellettem a nemzetközi élmezőny. Az év eddigi része edzőtáborokkal telt, ott voltam Pekingben is az olimpiai tesztversenyen, még egyáltalán nem vagyok, nem is lehetek csúcsformában. Van még bőven munkám, és nyár elején még az érettségi is vár rám.

Fel sem vetődött, hogy az olimpia után vizsgázzon?

Nem akartam elhalasztani a vizsgákat, nem látom értelmét, és a tanulás ugyanolyan fontos nekem, mint az úszás. Így most az edzőtáborokba, a versenyekre, mindenhová könyvekkel utazom, és otthon két edzés között is sietek haza, hogy tanulhassak.

Ezek szerint más nem is nagyon fér bele az életébe.

Néha egy mozi, több nemigen. Az Európa-bajnokság után kapok egy hét pihenőt, de az is jobbára tanulással telik majd.

Sokszor nyilatkozta mostanában, hogy egyáltalán nem nyomasztja, ha aranyesélyesként kezelik. Én sem akarok terhet pakolni a vállára, de a pekingi úszócsapatban öné a legfényesebben ragyogó olimpiai érem.

Megtanultam már kezelni ezeket a dolgokat. Nagyon jó barátom Vajda Attila kenus, az ő tapasztalata is sokat segít. Átélte azt, amit én, bár azt hiszem, az én gödröm jóval mélyebb volt… Ő is Athénban robbant be, aztán a következő év számára sem úgy sikerült, ahogyan elképzelte. Tavaly pedig megnyerte a világbajnokságot és a kontinensviadalt is. Hihetetlenül inspirál az akaratereje, látom rajta, hogy mennyire vágyik a sikerre. Szerintem Pekingben is győz majd.

Athén után, úgy tűnik, Gyurta Dániel is megtanult győzni, a két rövid pályás Európa-bajnoki címe legalábbis ezt mutatja.

Most már csak azt szeretném, hogy nagymedencében is megtaláljam korábbi önmagamat. Fejlődnöm kell, főként száz méter mellen, mert az kétszázon is segít – de a mellúszás külön világ a sportágon belül. Erős és sűrű a mezőny, és figyelje meg, mindig nüanszok döntenek. Az olimpián is így lesz majd.