Az ördög nem alszik. Korábbra várták ugyan, de végül csak megérkezett. Elekes Blanka, az Alba Volán SC mindig roppant készséges nemzetközi menedzsere (nevezzük idősebb Ocskay Gábor szakosztály-igazgató jobb kezének) igazítja útba fél órával a kezdés előtt a pokolbéli fajzatot – a fehérvári kabalafigurát „alakító” fiatal annak rendje és módja szerint alig néhány perc elteltével már a jégen végzi feladatait.
Az ördög nem alszik. A két társulat második partija után egy meglehetősen szerencsétlen, a játékvezetést leszóló, egyben a székelyektől elnézést kérő főtitkári levél miatt (is) alaposan felkorbácsolódtak az indulatok. Félő volt, nemcsak a fórumokon, a lelátókon is folytatódik majd a verbális adok-kapok. Ezt megelőzendő Ocskay úr nyílt levélben fordult minden létező csatornán a szurkolókhoz, amelyben a felek hagyományosan meglévő barátságára hívta fel a figyelmet. Ettől vagy sem, észhez tértek a drukkerek: a rajt előtt együtt énekelték el a székely, majd a magyar himnuszt, sőt mi több, a csíkiak nem a kapu mögül, hanem a Volán-tábor mellől szemlélték az eseményeket, ezzel is jelezve, szent a béke.
Az „ördögök” sokáig alszanak. A találkozó első felében egy-két kósza helyzetecskén kívül semmire sem jutnak, a fegyelmezetten védekező vendégek csírájában fojtják el támadásaikat. A meglepetést fokozandó a 16. percben egy kapitális védelmi hibát Szőcs Szabolcs használ ki kíméletlenül – vajon mikor ébrednek már fel a hazaiak? Lubomir Duda a „vekker”: a szlovák alattomos hátulról lökése nyomán alakul ki alapos csetepaté az SC kapuja előtt – az ezt követő kettős emberelőny, főként Stanislav Kozuch kapus hárítása miatt, azonban még nem bizonyul elégnek az egyenlítéshez. A felpaprikázott házigazda mindazonáltal tovább folytatja az attakot, sikerrel: három percen belül előbb Majoross Gergely, majd Ocskay Gábor talál a kapuba, egyszersmind lohasztja le az addig feltűnően jókedvű csíki szimpatizánsokat. Akik igazán a záró felvonásban zuhannak mély apátiába: Hozó Levente kihagyja a szólót, átellenben Tokaji Viktor átlövésgóllal bünteti az indiszponált Duda kiállítását, majd Benk András és ismét Tokaji eredményes. Az erejével teljesen elkészülő vendégcsapat végül a publikum vastapsa közepette vonul az öltözőbe, majd természetesen a finálét kiharcoló kedvencek is megkapják jutalmukat.
Csak az ördögöt nem látni már sehol – talán így este fél kilenc tájban már az igazak álmát alussza…