De nem muszáj ekkora időutazást tennünk ahhoz, hogy hasonló eseteket idézzünk fel. Egy másik klasszis, az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián életútjában is mérföldkőnek számított egy súlyos sérülés, amely 1969. június 15-én történt Koppenhágában. A Császár ütközött a dánok hatalmas termetű kapusával, Engedahllal, és elszakadt a térdszalagja. Albert Flórián később még pályára léphetett, tagja volt 1972-ben annak a magyar válogatottnak is, amely negyedik lett az Eb-n, ám a sérülést követően csak árnyéka volt régi önmagának.
Egy másik korszak zsenije, Törőcsik András már pályafutása alkonyánál tartott, az MTK-ban futballozott, amikor a tatabányai Udvardi Endre szerelési kísérlete tulajdonképpen pontot tett karrierje végére, a belépőről mindent elárul, hogy a tatabányait a szurkolók sokáig csak „mészárosként” emlegették… Törőcsik András ugyan megpróbálkozott még a játékkal, de feleslegesen, abba kellett hagynia a futballt. A közelmúltból Véber György esetére emlékezhetünk, az újpesti közönségkedvencet a diósgyőri Nagy Sándor becsúszása után vitték kórházba kettős nyílt töréssel. Bár később makacsul hajtogatta, hogy rendbejött, az igazi visszatérésre sohasem került sor. (Lásd még keretes írásunkat.)
Zárjuk a sort egy harmadik újpestivel, Medgyesi Lászlóval, aki keresztszalag- és porcsérülést szenvedett Bajzát Péter szabálytalankodásakor, és emiatt 29 évesen kénytelen volt befejezni pályafutását.
Akadnak persze kevésbé lehangoló példák is, igaz, elsősorban külföldről. Gondoljunk csak Ronaldóra, aki először egy, majd másfél éves kihagyás után épült fel, és hat éve a világbajnokság legjobb játékosa lett, vagy citálhatjuk Henrik Larsson esetét, aki a Celtic játékosaként kettős lábtöréssel került a leírt futballisták közé, ám később a Barcelonában és a Manchester Unitedben is fénykorát idézően futballozott, és még ma is szerepel a svéd élvonalban. Ruud van Nistelrooy 1999 áprilisában éppen aláírta volna szerződését Manchesterbe, amikor térdszalagszakadást szenvedett, ám egy év múlva már vidáman rúgta a gólokat az angol klub szurkolóinak legnagyobb örömére. Néhány nappal ezelőtt az Arsenal-játékos, Eduardo da Silva lábtörése sokkolta a világot – kilenc hónapot kell kihagynia, s kérdés, milyen lesz a visszatérése…
Mint ahogyan a pályán derül majd ki, hogy Lisztes Krisztián melyik kategóriába tartozik. A szakemberek szerint sok múlik majd lelkierején. Hiába ugyanis a tökéletes rehabilitáció, ha a futballista félti a lábát, és ezt a félelmet képtelen kiűzni az agyából, többé nem lesz képes színvonalas teljesítményre.
Négy év nagy idő egy labdarúgó pályafutásában.
Lisztes Krisztián ennyit töltött el a pályán kívül: reméljük, a sors és az egészsége jó futballal kárpótolja majd.
