Engedelmükkel a szombaton játszott Birmingham City–Arsenal találkozóról szóló írásunkat Arsene Wenger pénteki nyilatkozatának felidézésével kezdjük: a londoni együttes menedzsere újságírók előtt ünnepélyesen bejelentette, a hét végi fordulóval kezdetét veszi a bajnokság döntő szakasza. Amikor a francia szakember a szóban forgó megjegyzést tette, nyilván arra gondolt, csapata másnap simán elintézi a kiesés ellen küzdő Birmingham Cityt, és ezzel újabb fontos lépést tesz a Premier League-elsőség felé.
A sima elintézésből aztán nem lett semmi, noha a csapat már a 3. perctől kezdve emberelőnyben játszott. Wenger mester a látszólagos könynyebbség ellenére alighanem beleegyezett volna abba, hogy a birminghamiek teljes létszámban, netán tizenketten vagy tizenhárman játsszák végig a találkozót, ha a kiállítást megelőző szabálytalanság elmaradt volna. Martin Taylor, a hazaiak védője úgy megrúgta Eduardo da Silvát, hogy a horvát támadónak eltört a lába, és ebben a szezonban már bizonyosan nem játszhat (erről keretes írásunkban olvashatnak). Ám sem Eduardo állapota, sem a Birmingham létszáma nem változott, az esélytelennek tartott Alex McLeish-csapat azonban tíz emberrel is értékes, 2–2-es döntetlent harcolt ki az Arsenallal szemben – hála az utolsó percben kapott, vitatható szabálytalanságot követő tizenegyes után születő gólnak. Ezzel az „ágyúsok” előnye három pontra olvadt a Newcastle-t kiütő MU-val szemben.
Ám ne menjünk el szó nélkül a londoniak góljai mellett sem, hiszen mindkettőt Theo Walcott, a gárda 18 éves szélsője szerezte. S hogy ez miért említésre méltó egy amúgy góllövésre szakosított, támadó felfogású játékossal kapcsolatban? A dupla különlegessége, hogy a tehetséghiányban szenvedő angol utánpótlás kevés reménységeinek egyike ezen a délutánon szerezte első és második bajnoki gólját a londoniak színeiben (összesen hat találatnál jár az együttesben). A tizenéves balszerencséje, hogy a kétségkívül szép eredményt ezúttal teljességgel beárnyékolja Eduardo súlyos sérülése és a gárda felettébb kínos döntetlenje, így az öltözőben a (kölyök)pezsgő helyett ezúttal be kellett érnie a tragédiát és a kudarcot letörten tudomásul vevő társaktól kapott szelíd vállveregetéssel.
Pedig bizonyos szempontból Theo Walcott duplája igazi nemzeti hőstett volt a csapatnál, hiszen neki köszönhető, hogy a Premier League 2007–08-as kiírásában végre megszületett az Arsenal első (és második) – angol játékos által szerzett – találata. Tegyük világossá: a 2007 augusztusában kezdődő sorozat 27. fordulóján vagyunk túl.