Amikor a nyáron a Bayern Mün chennél nagybevásárlást tartottak, és több mint 65 millió euróért igazoltak új játékosokat, lehetetlen volt megjósolni, hogy az újak milyen gyorsan illeszkednek be a helyenként hollywoodi külsőségek között működő bajor gárdába. Egyelőre úgy tűnik, villámgyorsan ment az összerázódás, még ha a Bayern nem is a jövendölt tízpontos előnnyel vezeti a tabellát. A pontszámnál, illetve a mostani hárompontos fórnál többet mond, hogy az éllovas 34 bajnoki góljából 30 az újak érdeme. A listát a volt olasz gólkirály Luca Toni vezeti 10 góllal, mellette Miroslav Klose 9, Franck Ribéry 5, Zé Roberto és Hamit Altintop pedig 3-3 gólt tett be a közösbe, míg a törzstagok közül csak Martín Demichelis, Bastian Schweinsteiger, Lukas Podolski és Andreas Ottl 1-1 találata segített a csapaton.
Aligha meglepő módon a Werder elleni derbin is a 2007es szerzemények vitték a prímet. A vendégek gólját összehozták a müncheni „őslakosok” (Lúcio túl sok teret hagyott Markus Rosenbergnek, Willy Sagnol és Demichelis meg engedte Diegót lövéshez jutni), az egyenlítési hadműveletet viszont az újak vezényelték le. Már Toni magánakciójából is összejöhetett volna az 1–1 (a csatár tizenegyest harcolt, majd hagyott ki, miután Tim Wiese kiütötte a jobb alsóba tartó labdáját), végül azonban az olasz csak előkészítő volt, letett labdáját ugyanis Zé Roberto lőtte Wiese teste alatt a kapuba.
A Bayern persze nem akarta beérni egy ponttal, hiszen győzelme esetén csaknem négy hónap után újra hatpontos előnynyel vezethette volna a tabellát, de ezen az estén többször már nem lehetett kifogni Wiesén. Lőhetett Hamit Altintop, fejelhetett Toni, a brémai egyes a helyén volt. Ez pedig azt jelentette, hogy nem változott a két csapat közti hárompontos különbség, illetve az egy nappal korábban egymással ikszelő Leverkusennek és a Hamburgnak, valamint a vasárnapi Ruhr-derbit megnyerő Schalkénak sem kell még feladnia (halovány) bajnoki reményeit. Ettől még továbbra is a Bayern a salátástál első számú várományosa, és már „csak” 15 fordulót kell az élen kihúznia ahhoz, hogy negyedszer is rajt-cél győzelmet arasson a Bundesligában. Erre rajta kívül egyetlen német gárda sem volt képes, a Bayernnek viszont 1969-ben (Branko Zebec vezetésével), 1973-ban és 1985-ben (mindkétszer Udo Lattek volt a dirigens) is összejött. Ottmar Hitzfeld, a klub történetének – a trófeák számát tekintve – legeredményesebb edzője (aki az ősztől vélhetően a svájci nemzeti tizenegyet irányítja) ennél szebb búcsúajándékot aligha kaphatna az együttestől.