A pénz mellé szeretet jár
Nem ciki a görög harmadosztályban játszani?Nem ciki a görög harmadosztályban játszani?
Elfogadom, ha egyesek így látják, de szerintem nem az – felelte Szabó Tibor. – Persze senkit sem szeretnék becsapni: a pénznek döntő szerepe volt abban, hogy a Panetolikoszhoz igazoltam.
Kispesten nem fizették meg tisztességesen?
Panaszra nem volt okom, ám amikor meghallottam a görögök ajánlatát, úgy éreztem, túl a harmincon butaság lenne visszautasítani. Ugye, megérti, ha konkrét összeggel nem szolgálok, azt viszont elárulhatom, hogy több mint dupláját kapom itt, mint odahaza. Az igazat megvallva mára letettem arról, hogy valamelyik neves európai csapat elcsábít, azt is nehezen tudom elképzelni, hogy a jövőben meghívnak a válogatottba, de vannak még céljaim, s ezeket a Panetolikoszban elérhetem.
Kíváncsivá tett.
Mindig is megvolt bennem a vágy, hogy része legyek az engem szerződtető klub történelmének, ez néha sikerült, néha nem. Mostanság arról ábrándozom, hogy görög bajnok leszek, és elhiheti nekem, ha „csak” a harmadik ligáról van szó, akkor is motivál az aranyérem megszerzése. Hadd tegyem hozzá: a feltételek maximálisan megvannak ehhez. Elég, ha azt mondom, hogy a képeslapra kívánkozó helyen fekvő edzőközpontunkat négy füves, továbbá két műfüves pálya alkotja?
Na, ha ezt Algyőn, Nyíradonyban vagy Sárisápon elolvassák…
Isten őrizz, hogy elvegyem az NB III-as együttesek kedvét a focitól, csupán érzékeltetni akartam: semmi másra nem kell koncentrálnom, csak a futballra.
Ha jól sejtem, ön a néhány irigyelt hivatásos labdarúgó egyike, a társak közül ki gíroszt süt, ki motorbiciklikölcsönzőt üzemeltet, ki filozófiát tanul az edzések előtt…
Miről beszél?! A keret tagjai egytől egyig a futballból élnek. Különben nemcsak nálunk van ez így, hanem az egész mezőnyben, a görög harmadosztályt ugyanis kizárólag profi egyesületek alkotják.
Mielőtt a nyáron útra kelt volna, említést tett az eurómillióit a csapatra költő tulajdonosról. Teljesítette, amit ígért?
Túlteljesítette! Egy nap bandukoltam a stadionunk felé, amikor összefutottam vele. Kérdezte, miért gyalogolok, mire azt válaszoltam: egyrészt közel lakom, másrészt gyönyörű idő van, harmadrészt nincs autóm. Azóta van, noha a megállapodásunk nem tartalmazta, de az elnök vett nekem egy kocsit. Elképesztő az a szeretet, amely körülvesz, tucatnyinál is több együttesben megfordultam már, ám ilyesmiben sosem volt részem.
Jó játékkal viszonozhatja ezt.
Megteszem, ami tőlem telik. Eddigi produkciómat talán nem érheti kritika, a Panetolikoszban én vagyok az egyetlen, aki az összes mérkőzésen kezdőként lépett pályára. Két gólt szereztem, sok gólpasszt adtam, nemegyszer a meccs emberének választottak. Ha szabad büszkélkednem: a Korinthosz ellen négy nullára megnyert rangadó után a görög sportnapilap munkatársa hívott fel, majd oldalas cikket írt rólam, és az Olympiakosz sztárjához, Predrag Djordjevicshez hasonlított. Úgy vélem, kicsit túlzásba esett… Ennél nagyobb dicséretet csak akkor kaptam, amikor egy apuka azzal állított meg az utcán, hogy a kisfiának én vagyok a kedvence, éppen ezért újabban „Szabó-frizurát” akar magának.
Nehéz dolga lenne a borbélynak?
Még mindig kopasz vagyok… A tabellát elnézve ugyanakkor egy hajszálon múlhat az elsőségük.
Ha azt veszem, hogy tizennyolcból harmadikok vagyunk, nem lehetünk elkenődve, azonban minket kizárólag a feljutás érdekel, márpedig innen csak az első helyezett kerül fel automatikusan, míg a második osztályozót vív. Vagyis nincs mese, feljebb kell kapaszkodnunk. A helyzet nem reménytelen, hiszen a hátrányunk mindössze két pont, ráadásul még a bajnokság felén sem vagyunk túl. Arról nem is beszélve, hogy a keretünk nem nevezhető harmadosztályúnak: a fél társaság már megjárta az élvonalat, a másik felét pedig az AEK Athéntól vagy a Panathinaikosztól kölcsönkapott fiatalok alkotják.
Mégis ön viseli a tízes mezt.
Ezt adták a vezetők, méghozzá tiszteletük jeléül. Állítólag rám szabták. Én persze nem dőlök be ennek, szerintem inkább arról van szó, hogy Puskás Ferenc hajdanán Görögországban is remek reklámot csinált a Honvéd-játékosoknak…
