Staal lett a sztár

Rick Nash, a Columbus óriás centere mesterhármast vágott, Alekszandr Ovecskin, a Washington ördöngös orosz szélsője kétszer talált a Nyugat hálójába, Marc Savard egykori sikerei helyszínén megnyerte a meccset a Keletnek, mégis egy népes hokicsalád legidősebb fia, Eric Staal (Carolina Hurricanes) érdemelte ki a pazar Dodge Journey terepjárót, az All Star-meccs legértékesebb játékosának, az MVP-nek járó jutalmat.

Nem érdemtelenül választották meg Staalt a sztárparádé legjobbjának: túl azon, hogy ütött két gólt, 20.9 másodperccel a lefújás előtt ő adta a gólpasszt Marc Savardnak. A csatár találata jelentette a győztes gólt, ennél fontosabb assziszt nincs a világon…

Azért Nash is bekerült a históriás könyvekbe: egyrészt az All Star-történelem tizenötödik mesterhármasával, másrészt azzal, hogy soha senki nem ütött gólt ilyen gyorsan – tizenkét másodperc elteltével –, amióta All Star-meccseket játszanak. Az eddigi gyorsasági rekordot a legendás Ted Lindsay tartotta 1950 óta. A Detroit Red Wings egykori csatára, Gordie Howe játékostársa 58 éve a 19. másodpercben zörgette meg a hálót.

Azt nem lehet mondani, hogy késhegyre menő küzdelem folyt volna – de ez nem is szokás az effajta mérkőzéseken. Legutóbb 2000-ben állítottak ki valakit a csillagok gáláján, akkor Sandis Ozolinsh, a Pittsburgh Penguins smirgli durvaságú hátvédje nem tudott parancsolni beidegződéseinek.

Az MVP-cím kiosztásánál Jevgenyij Nabokov, a San Jose Sharks kapusa is szóba került, a második harmadban, amikor ő védte a Nyugat hálóját, nem kapott gólt, ilyesmi 2002 óta nem fordult elő – akkor egy másik orosz, Nyikolaj Habibulin húzta le egy „menet” erejéig a rolót. Nabokov a második játékrész hajrájában kétszer is biztos gólnak látszó helyzetben akadályozta meg honfitársát, Ilja Kovalcsukot – a hazaiak kedvencét – a gólszerzésben. Valószínű, hogy Nabokov bravúrjai Kovalcsuk MVP-címébe kerültek...

Úgy tűnt, hosszabbítás lesz a dologból, de húsz másodperccel a vége előtt Brian Campbell, a Buffalo Sabres hátvédje és Staal összehozták Savardnak a győztes gólt. „Nem védhettem, mert Campbell becsapott. Azt hittem, ő pörköli rá a pakkot, kimozdultam, s így Savard könnyedén értékesíthette a helyzetet. Legfeljebb abban bízhattam, hogy melléüti a korongot, de nem tette meg ezt a szívességet” – mondta Legace.

Jövőre Montreal rendezi az All Star-hétvégét mintegy jutalomként, hiszen 2009-ben a Canadiens – az NHL-t alapító Original Six egyike, a legtöbb Stanley-kupával büszkélkedő csapat – megalakulásának századik évfordulóját ünnepli.

Amúgy évről évre felvetődik a kérdés: mit lehetne tenni annak érdekében, hogy komolyabban vegyék a játékosok a hokigálát? A válasz: semmit. Az első gól a 12. másodpercben esett, az első – és utolsó – bodicseket az 59. percben jegyezhettük fel, amikor Kovalcsuk véletlenül összeütközött Ed Jovanovskival, a Phoenix Coyotes hátvédjével...

Az All Star-meccset nem szabad összekeverni az Ali–Frazier bokszvilágbajnoki döntővel. Előbbit úgy kell elfogadni, amilyen: szép gólok, egyéni bravúrok, semmi durvaság.

Utóbbira ott van az egész szezon…