„Szombaton érkeztem haza Nor végiából, azóta még nem találkoztam senkivel, csak telefonon egyeztettünk a jelöltről, ezt pedig személyesen kell megbeszélni – mondta lapunknak Hajdu János, aki az ezredfordulón férfi szövetségi kapitányként tevékenykedett. – Hétfőn és kedden lesznek erről további szakmai egyeztetések, gondolom, hogy az én véleményemet is kikérik majd újból. Azzal bízott meg az elnökség, hogy járjon az agyam, mert megnyugtató megoldást kell találnunk. Tíz-tizenkét edző jöhet szóba, mindannyian olyan szakemberek, akik meg tudnák oldani ezt a feladatot, a választás viszont nemcsak attól függ, hogy kik vállalnák, a klubok és a játékosok hozzáállását is figyelembe kell venni. Elképzelhető, hogy rövid távú szerződést kötünk a választottunkkal, amely csak az olimpiai selejtező, illetve az olimpia végéig szól, de lehet, hogy máris hosszú távra megtaláljuk a kapitányt.”
Az egyik megoldás – úgy tudjuk – maga Hajdu János lenne, aki a felvetésre így válaszolt: „Felkérést még nem kaptam, és jól érzem magam a bőrömben így is, szeretem a munkámat a szövetség szakmai igazgatójaként. De kishitű nem vagyok, úgy gondolom, hogy a többi jelölt mellett én is felelősséggel elvállalhatom a feladatot, ha elsősorban rám gondol az elnökség.”
Hajdu János az Elektromos vezetőedzőjeként lett ismert a kilencvenes években, majd a férfiválogatott Sydney előtti elbukása után – az együttes nem jutott ki a 2000-es Európa-bajnokságra – átvette a szövetségi kapitányi posztot. Azonban sem a 2001-es világbajnokságra, sem a 2002-es Európa-bajnokságra nem tudott jogot szerezni a csapattal, ezután kezdődött az erősebb nemnél a Skaliczki-éra. Hajdu Jánosból pedig idővel női edző lett, Vácon bravúros eredményeket ért el az NB Iben, szakmai igazgatói tisztje mellett.
Ám a bevezetésben három nevet ígértünk, úgyhogy kettővel még tartozunk. Az egyik – mint szombaton utaltunk rá – Éles József, a Veszprém volt világválogatottja, aki svájci középcsapatától – saját bevallása szerint – nagy ambíciókkal tér haza februárban. A másik, pontosabban a harmadik utódesélyes már dolgozott a női válogatott mellett, mégpedig Mocsai Lajos társaként. Marczinka Zoltán a 2003-as világbajnokságon és az athéni olimpián volt legjobbjaink edzője, de volt már a nyári játékokon szövetségi kapitány is. 2000-ben Ausztrália férfigárdáját dirigálta Sydneyben a szakember, akit nemzetközi téren az eddigi talán legátfogóbb kézilabdaszakkönyv szerzőjeként tisztelnek.