Még valószínűbb, hogy – az olimpiai selejtező szempontjából – azon dől el a magyar válogatott sorsa, hogy a CDágon megelőzi-e Svédországot. (Az AB-ágon Norvégia a vártnál is jobban szerepel, a többi, még nem selejtezős csapat viszont visszafogottan.)
Ezért aztán a szombati izgalmak a magyar–német csata után még nem értek véget: akár szeretjük, akár nem a franciákat, az este negyed 9-kor kezdődő összecsapáson nekik kellett szurkolnunk Svédország ellen a D-csoportban. A franciák már biztos résztvevői az olimpiai selejtezőnek, a szebb napokat látott svéd gárdát viszont – a mieinkhez hasonlóan – éppen az motiválja leginkább, hogy oda eljusson.
A becsület kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a Skaliczkiérában Franciaországnak egyszer már sokat köszönhettünk, és akkor is éppen Svédország ellen tett nekünk szívességet. Az előző olimpiáért folyó harcban, a 2003-as világbajnokság középdöntőjének utolsó fordulójában biztosan győzött a skandinávokkal szemben, ez pedig versenyben maradásunk feltétele volt. Most megint tudásuk legjavát hozták, volt, hogy már hét góllal is vezettek, és végül 28–24-re győztek, akárcsak a németek ellenünk. A franciáknak mi is szívből gratulálunk két újabb pontjukhoz.