A debreceni rang adón a vendégek világklasszis irányítója, Görbicz Anita magyar bajnoki csúcsot jelentő 18 gólos teljesítménnyel döntötte el a magas színvonalú, fordulatos csata sorsát.
(Korábban a debreceni Galai Mihaela és a váci Mátyás Auguszta lőtt 17-17 gólt.) Pedig a debreceniek – a sportszerűség keretein belül – mindent megpróbáltak, ám az ETO 13-asát nem lehetett feltartóztatni szerdán. Növeli a rekord értékét, hogy Görbicz úgy volt tizennyolcszor eredményes, hogy mindössze két lövéséből nem született gól: egy ziccert a lécre lőtt, egy átlövését pedig blokkolta a debreceni fal. A Lokinál egyébként számítottak arra, hogy a Győr legjobbja körülbelül húszszor lő majd kapura (ha végig a pályán van, nagyjából ennyiszer szokott kísérletezni), ám a kilencvenszázalékos lövési hatékonyság nem volt bekalkulálva.
Fantasztikus, extraklasszis, világklasszis… Nehéz jelzőket találni a DVSCAquaticum ellen mutatott játékára.
Örülök, hogy sokan így látták – mondta a győriek irányítója. – Ám én bent a pályán – persze a többiekkel együtt – olyan eksztázisban kézilabdáztam, hogy kevésbé érzékeltem a jó teljesítményemet. Arra is csak a meccs végén döbbentem rá, hogy tizennyolc gólig jutottam.
Dobott már ennyit egy találkozón?
Azt hiszem, nem, rangadón biztosan nem.
Eláruljuk, nem is emlékezhet, hiszen ez rekord a magyar első osztályban. Eddig Mátyás Auguszta tartotta a csúcsot tizenhét találattal.
Ez újabb meglepetés.
Számított ekkora debreceni ellenállásra?
A legutóbbi bajnoságban könnyedén nyertünk Debrecenben, és most is ebben reménykedtem. Ám ezúttal még forróbb hangulat uralkodott a Hódos Imre Sportcsarnokban, mint akkor, és biztos voltam benne, hogy ez ellenfelünket doppingolja majd. Nem is tévedtem, nagyon jól játszott a Loki.
Így még értékesebb a sikerünk.
A Győr játékát – némi túlzással – Görbicz Anita játéka, formája határozza meg. Mintha ez az összecsapás is ezt a tételt igazolta volna.
Szó sincs erről.
Ha társaim nem segítenének, én sem villoghatnék.
Az erős csapategység vezetett bennünket diadalra.
Azért a végén rezgett a léc...
Ötgólos vezetésünknél már biztosak voltunk a győzelemben. Talán túlságosan is. Ezért a végén kicsit ránk ijeszthettek a hazaiak. Szerencsére csak egy gólra zárkóztak fel, mi pedig még tudtunk újítani.
