Bajnokot avattak a nézők

Sabáli Balázs tűnt az egyetlen nyugodt embernek a Savaria Arénában a feldobás előtt. Persze ez csak a látszat, a paksiakszakvezetője csupán megszokott blazírt arckifejezésével fogadta a köszöntést. A hazaiak edzője, Szrecsko Szekulovics olyan magányban nézte tanítványai bemelegítését, mint Csontváry sokszor idézett cédrusa.

„Minden meccs rangadó. Ez pedig különösen az” – mondta a szerb tréner.

Bizony, ez a meccs rangadó a javából! Sok szakember ezt a párosítást tippeli a tavaszi fináléra. Lehet, hogy igazuk lesz. A körítés mindenesetre már a döntőt ígéri. A hangulat minimum felfokozott, csupán a vendégszurkolók számára fenntartott széksorokban találni üres helyeket. A fiúk nehezen lendülnek bele a pályán. Először Jara Rubin Doyne érez rá a ritmusra – akit minden helyi csak Bamnek nevez. Aztán Sasa Mucic. A szlovén két triplája révén vezetnek a vendégek az első etap közepe táján, ám attól kezdve a Falco elkapja a fonalat. A vendégoldalon Gulyás Róbert először a 9. percben talál be. Kálmán László sem sokkal előbb, ám ő még az első negyed zárásáig hozzátesz első duplájához hét pontot. Gulyás nem, őt leülteti kicsit az edzője.

Jótékonyan hat a pihenő a paksi óriásra, elenged egy triplát, azzal vezet másodszor a Tolna megyei csapat – ekkor már a második negyed derekán járunk. Aztán beindul a szombathelyi lelátó által Csiróként megénekelt Andrija Csirics. Érdemes volt megvárni, amíg a szerb belejön. Bár a nagyszünetig mindössze harmincszázalékos a mezőnymutatója, így is feltornázza saját pontszámát 11-ig, és az ő kosarával alakul ki az addigi legnagyobb különbség a meccsen: hatpontos a sárga mezesek előnye. Csiricsnél a hazaiak közül pusztán egy játékos szerez több pontot: Kálmán 13-nál tart, de Gulyás is ennyi mutat fel húsz perc elteltével. És ami a lényeg: remek a mérkőzés.

A második húsz percben kiélezettebbé válik a csata. A vendégek a játékvezetők szinte valamennyi ítéletét vitatják, akad olyan epizód, amikor jogosan. Egy ízben azonban Gulyás túl vehemensen kel ki magából, amiért technikait ítél Kóthay bíró. A büntetőkkel és Arnas Kazlauskas triplájával tízen túlra hízik a hazai előny. Azt követően, hogy már a harmadik játékrészben befújják a negyedik személyi hibát a csapatot addig jól mozgató Mészáros Zalánnak, megtörik a paksiak lendülete.

A kiváló szombathelyi együttes a negyedik negyedben már a látványosságra is ügyel, a lelátó népe pedig a sérült Pankár Tibort élteti – és már most bajnokcsapatként ünnepli kedvenceit. Korai még, de lehet, hogy igaza lesz. Ami biztos: övék az egyetlen százszázalékos csapat a mezőnyben.