Tíz ember ellen van esélye a Fradinak

A futballban nincsenek véletlenek – tartják a szakemberek. Van ebben igazság, éppen ezért oktalanság lenne csupán a balszerencsére no meg a véletlen számlájára írni a Ferencváros gyenge bajnoki szereplését és azt, hogy az NB II Keleti csoportjában szereplő együttes csupán huszonegy gólt rúgott, de ami ennél sokkal borzasztóbb a zöld-fehér színekért rajongók számára, hogy tizenhét gólt rámoltak be az ellenfelek Wojciech Zarzycki kapujába. Hétről hétre tapasztalható, milyen lassú futballt játszik a Fradi, és az is, hogy a tapasztalt, nagy csatákban edződött játékosok milyen kapitális hibákra képesek.

Természetesen Csank János vezetőedzőedző is látja, tapasztalja a gondokat, és talán ezért változtatott a Kaposvár elleni Magyar Kupa-mérkőzésen a taktikán. Igaz, a játékosállomány kicserélésére képtelen, ezért szerkezeti változásokat eszközölt: a korábbi 4–2–3–1-es hadrendről áttért a 3–4–2–1-esre. Vélhetően azért tette ezt, hogy a nagy hibaszázalékkal futballozó Dragóner Attilát és Mátyus Jánost elmozdítsa középről, egymás mellől. Ki mást is állíthatott volna a védelem tengelyébe, mint a csapatkapitányt, Lipcsei Pétert.

Noha a Kaposvár bizonyította szerda este az Üllői úton, hogy az élvonalban jóval gyorsabb a futball, mint az NB IIben, mégis a nagy akarattal futballozó Ferencváros szerzett vezetést, mint ebben az évadban oly sokszor, most is Lipcsei Péter végzett el kiválóan egy szabadrúgást, s Bartha László nem hibázta el a kipattanót. A hiba nélküli futball azonban álom maradt az Üllői úton, mert bizony negyven percet sem kellett várni az újabb rövidzárlatra, s máris gólt szerzett a rendkívül taktikusan, okosan és szervezetten futballozó Rákóczi. S aztán jött az újabb hiba a félidő utolsó percében, és ezt is góllal büntették a vendégek, jelezve, a nyolc közé jutást már az Üllői úton szeretnék kiharcolni.

Igaz, a Kaposvár is bizonyította, képes a hibára, pontosabban Zahorecz Krisztián, aki fegyelmezetlenségével rendkívül nehéz helyzetbe hozta társait, hiszen kiállítása után már szinte egykapuzott a Ferencváros. A nagy akarat gólt is szült, egyenlítettek a ferencvárosiak, de ugyanakkor bizonyossá vált az is, hogy a szerkezeti, taktikai váltás mit sem ér, ha a játékosok képtelenek megfelelően koncentrálni, ha nem tudják a hibáikat korrigálni.

Nem dőlt el a továbbjutás, igaz, persze ez is megtörténhetett volna, ha Zahorecz Krisztián fegyelmezettebb, és ha a Kaposvár 2–1 után nem mond le az újabb gólszerzés lehetőségéről, illetve ha a csapat játékosai a hajrában a kapu előtt koncentráltabban és pontosabban fejezik be akcióikat.