A sajtó is feszíti a húrt

„Fernando Alonsóval elbánt a McLaren, a Kínai Nagydíj időmérő edzésén túl nagy nyomású gumikat tett az autójára, így esélye sem volt a pole megszerzésére, és a győzelem is elúszott.”

„Alonso megpróbálta feljelenteni a csapatát a Nemzetközi Automobil-szövetségnél, mert azt hitte, szaboltálták az időmérőn. Vizsgálat persze nem indult. A spanyolnak vádaskodás helyett fel kellene fognia, hogy életében először olyan csapattársa van, aki rendszeresen megveri.”

A Formula–1-es világbajnokság hajrájáról szóló, az elmúlt napokban a spanyol, illetve brit újságokban megjelent cikkekből vettük át ezt a két idézetet, amelyek tökéletesen tükrözik, milyen indulatokat kelt Fernando Alonso és Lewis Hamilton McLaren-istállón belüli csatája. Ami nemcsak a csapaton belüli elsőségről, hanem a vb-címről is dönt. A két oldal teljesen másképpen látja a két versenyző csatáját; ritka az a spanyol vagy brit szakíró, aki képes objektíven bemutatni a párharcot.

A spanyolok új helyzetbe kerültek: évekkel ezelőtt kívülállóként tudósítottak a futamokról, majd amikor Alonso a Renaultval elkezdett nyerni, egyre nagyobb teret szenteltek az F1-es tudósításoknak. Pilótájuk, aki a francia csapat vezéralakja lett, nemzeti hőssé vált, a Kimi Räikkönen, majd Michael Schumacher elleni vb-hadjárata során nem lehetett róla rossz szót írni. Neki sem volt semmi baja, kiváló viszonyt ápolt az istállóval, egyedül a tavalyi Kínai Nagydíj után emelte fel a hangját, amikor egy kerékcsere miatt elbukta a futamgyőzelmet Schumival szemben. Japánban aztán minden rendbe jött, amihez kellett Schumacher kiesése is, de a lényeg az, hogy ismét szent volt a béke, és Alonso könnyes szemmel búcsúzott el csapatától.

A McLarenhez igazolva újonc társat kapott, és a spanyol média úgy vélekedett, ugyanúgy első számú pilóta lesz, mint a Renault-nál. Ám hamar kiderült, Hamiltont nem sorolják Alonso mögé, ami értelemszerűen vitákhoz vezetett. A címvédő egyre inkább egyedül érezte magát, és amit nem mondott el a nemzetközi sajtó előtt a McLarennél tapasztalt kellemetlenségeiről, megosztotta honfitársaival.

A spanyol újságok a nyár eleje óta exkluzív, szaftos nyilatkozatokat közöltek a kétszeres világbajnoktól, így a külhoni médiumok is egyre inkább odafigyeltek rájuk. Mivel Alonso Spanyolországban hőssé vált, az olvasók többsége minden szavát elhitte, és ahogy bonyolódott a McLaren helyzete – jött a kémügy, illetve az eligazolásáról szóló hírek –, annál többet akartak hallani tőle.

A lapok ezen a ponton jutottak el odáig, hogy írásaikban gyakran nehezen megállapítható, mit is mondott Alonso és mit gondoltak hozzá a szerzők. Sikerült a McLarent és Hamiltont nemzeti ellenséggé tenni, aminek remek bizonyítéka az a spanyol Mercedes-alkalmazott, aki a Wikipedia internetes enciklopédiában gyalázkodó megjegyzésekkel egészítette ki Hamilton szabadon szerkeszthető cikkét. Nagy-Britannia vezető újságai és egyes internetes szaklapjai ugyanezt tették fordítva: a folyton a spanyol kollégáknak nyavalygó spanyolról a komolyabb napilapokban „emberemlékezet óta” nem született olyan anyag, amelyben Alonsót nem mint a gonoszt állították be. Féltik Hamiltont is, aki 11 év után újra vb-címet szerezhet Nagy-Britanniának, azaz véget vethet a britek második leghosszabb F1-es sikertelenségének. A leghosszabb ilyen periódust, amely 1976 és 1992 között tartott, Nigel Mansell törte meg – azóta sem istenítettek annyira Formula–1-es pilótát a szigetországban, bár Damon Hill 1996ban vb-t nyert. Hamilton az első szezonjában világbajnok lehet, ezért tekintik kincsnek, aki mellé igyekszik odaállni a sportsajtó és az autósport-társadalom.

Főleg a 2006-os idény után, amikor egy olasz istálló német versenyzője és egy francia csapat spanyol sofőrje csatázott a vb-címért. Ehhez képest az idei évad nagy részében egy brit team brit pilótája áll a pontverseny élén. Gyors sikeressége azonban egyesek számára túl korán jött Michael Schumacher éveken át tartó dominanciája után. Így Kínában a sajtóközpontban nem csak a spanyol újságírók ugrottak fel örömükben, amikor Hamiltonnak fel kellett adnia a versenyt...

Az emberekben gyakran akaratlanul is kialakul egy ellenségkép; lelkesebben tudnak szurkolni kedvencüknek, ha van valaki, akit le kell győznie, és nemcsak a legjobbnak kell lennie a sok közül. A csapatsportokban ez rendkívül egyszerű, hiszen egyszerre mindig egy ellenfél van. Ahogy a spanyol és a brit sajtó az elmúlt hónapokban alakította az emberek nézeteit, Alonso és Hamilton csatáját lassan úgy fogják fel hazájukban, mint egy Spanyolország–Anglia futballmeccset, amely azonban kéthetente megismétlődik, sőt éveken át eltarthat.

Csak nehogy az legyen a vége, hogy az egyik futam alatt a britek egyik kedvenc üdülőhelyén, a spanyolországi Ibizán tömegverekedés törjön ki egy kocsmában a nyaralók és a helyiek között...!