Pénz nélkül, de tisztességgel (2.)

Agyrém. Ül az ember az autó ban, az M7-es autópályán araszol Székesfehérvár irányába, és maga sem tudja, hogy a tizenegyedik forduló nyitó meccsét, az FC Fehérvár–Újpest összecsapást vajon megrendezik-e. Normális esetben ez nem lehetne kérdés, mi több, örülni kellene annak, hogy két nagy múltú, magyar mércével szép számú közönség előtt játszó, jól szereplő csapat párharcát a helyszínen van lehetőség megtekinteni.

Ahogy mondtuk, normális esetben... Amiről réges-rég nem beszélhetünk, ha a székesfehérvári futball kerül szóba.

Amiről viszont muszáj beszélni, az a következő: a Fehérvár futballistái ezúttal sem jutottak hozzá ahhoz a pénzhez, ami jogosan jár nekik, ennek ellenére vállalták a játékot, és pályára léptek az Újpest ellen. És ha már ezt tették, becsülettel futballoztak. Éppúgy, mint egy héttel korábban Pakson vagy az azt megelőző fordulókban. Nem állítjuk persze, hogy felkészülésük ideális lett volna, figyelmüket a pénztelenség minden bizonnyal elvonja a játéktól, azonban a pályán, ha csak kilencven percre is, függetleníteni tudják magukat a körülményektől. Igaz, az első jelentős ziccer Denis Dourandi révén a vendégek előtt adódott, azonban a házigazda egyenrangú ellenfele tudott lenni a táblázaton három ponttal előtte álló riválisának. A játékrész közepén egy mintaszerű jobb oldali támadást Jusuf Dajic góllal fejezett be, és bár Tisza Tibor előtt szinte azonnal egyenlítési alkalom adódott, a Fehérvár zárta előnnyel az első negyvenöt percet.

A második játékrészt újabb hazai gólszerzési lehetőség vezette be, aztán a folytatásban is sokáig úgy tetszett, ezen a mérkőzésen pont nélkül marad a vendéggárda. Nem állítjuk, hogy az FC Fehérvár labdarúgói életük meccsét játszották, azonban akarásban sokáig riválisuk fölé nőttek, és úgy tűnt, két vesztett találkozót követően a pénztelenség közepette is megszerzik a három pontot. A játékosok jól segítették ki egymást, nem veszekedtek, és ha az Újpestnek nincs egy Kovács Zoltánja, akkor most alighanem arról beszélhetnénk, a fehérvári futballisták igazi sportemberként küzdöttek, és legyőzték ellenfelüket. Nem így lett, hiszen Kovács Zoltán az Újpest szerződtetett profija, aki pályára lépését követően szinte a semmiből gólt tudott szerezni. A hazai kapus, Németh Viktor hatalmas hibája is kellett a lilák győztes találatához, és bár 73 percen keresztül semmi sem utalt arra, hogy végül az újpesti tábor ünnepli majd kedvenceit, ez történt.

Egymás után harmadik bajnoki meccsén maradt pont nélkül az FC Fehérvár, azonban a labdarúgók valamennyien a tükörbe nézhetnek. Ők becsülettel teszik a dolgukat, még ha erőfeszítésük nem is párosul mindig eredményességgel. Hogy az elöljárók közül mindenki tükörbe nézhet-e, azt már nem állítanánk... Ami pedig az Újpestet illeti, a vendégek futballját illetően óriási pozitívum, hogy nem jól futballozva is értékes bajnoki pontokat tudtak szerezni.