Szolnok: a Pók hálójában

Ha rápillantunk a bajnokcsapat idei és tavalyi játékoslistájára, nem találunk szembetűnő változásokat. Ám az „érkezett” rovatba kerülő egyetlen igazolás, a lengyel Miroslaw Lopatka minőségi erősítést jelenthet a piros-feketék számára. Ha beáll a sorba… Ugyanis a 213 centis, 30 esztendős lengyel óriás hajlamos arra, hogy akkor eddzen és játsszon, amikor neki tetszik. Ha nem akar, akkor rögtön itt fáj, meg ott fáj. Ez az, amiért nem tartóztatták az egyébként varázslatos képességű, a hármasokat is kiválóan hajigáló centert Körmenden és Kecskeméten sem.

Mindenesetre Szolnokon biztosak abban, hogy Miroslaw Lopatka be fog állni a sorba. Nem tehet mást. Egyrészt kiváló közösségbe csöppent, tavaly épp a végsőkig tartó, egymásért küzdő, a csapatért folyó harc volt a bajnoki cím megnyerésének egyik kulcsa. Másrészt a fanatikus szolnoki szurkolóhad nem tűr meg semmilyen lazítást semelyik játékostól. Harmadrészt a nagy stratéga, a halk szavú, ám annál keményebb edző, Pór Péter személye a garancia arra, hogy Lopatka is magáévá teszi, hogy „ez Szolnok”.

A nyarat a válogatott mellett töltő szakvezető – akinek Pók a beceneve – úgy keveri a kártyákat, ahogy tette azt a Monica Porter alakította Jezzie Flanigan ügynök a 2001-ben készült, Oscar-díjra jelölt alkotásban, A pók hálójában című filmben. Morgan Freeman nehezen feledhető alakítása tette emlékezetessé a mozit, mint ahogy nem fogják elfelejteni Szolnokon soha Pór Péternek, hogy 1991 után ismét bajnoki diadalra vezette a Tisza-parti együttest.

„A közönség mindig azt szeretné, ha a csapat mindegyik mérkőzését megnyerné, és minden évben bajnok lenne. Ez persze lehetetlen. Sokan elmondták már előttem is, de én sem tudok másként fogalmazni, roppant kiegyensúlyozott, erős bajnokság vár ránk, ahol nem lehet biztosra menni egyetlen ellenféllel szemben sem. Ezért a vezetők igényei nem a közönség reményeit tükrözik. A legjobb nyolc közé jutás a hivatalos terv, és amikor kialakul a rájátszás mezőnye, attól kezdve bármi előfordulhat” – mondta Pór Péter.

Az edzőnek elsősorban a magas posztokon lehetnek gondjai, hiszen a palánk alatti szekcióból távozott Pavel Frána és Fülöp Gábor. Arról nem is beszélve, hogy nincs már a szolnokiak keretében Donatas Sabaliauskas, aki bátran számíthatott volna a legjobb hatodik embernek kijáró díjra a tavalyi bajnokságban, ha az NBA-hez hasonlóan Magyarországon is adnának ilyen elismerést. A litván magasbedobó otthonosan mozgott a körtében, és a mezőnyben sem volt ügyetlen.

„Donatas annak a szabálynak esett áldozatul, hogy a tavalyihoz képest egy légióssal kevesebb lehet a csapatban. Bajnoki címünk egyik kulcsa volt, hogy őt azonnal be tudtam küldeni, ha valami nem működött, rögtön lendített a játékunkon. Az idén döntő lesz, hogy a már legutóbb is több lehetőséget kapó Harazin Tamás és Cseh György mennyire tud beépülni a csapatba. Az ő példájukon is felbuzdulva egyébként több szerephez juthatnak idén saját nevelésű fiataljaink” – folytatta Pór Péter.

Persze amíg Thomas Kelley keveri a kártyákat, Vernard Hollins és Andrius Jurkunas szórja a pontokat, addig van idő a szolnoki fiatalok beépítésére.