A pénz hatalma
Az ötlet viszonylag egyszerű volt: ki kell találni azt a rendszert, amely a legnépszerűbb csapatokat védi, és az sem baj, ha a sztárok minél több mérkőzést játszanak.
Nem titok, a cél a bevétel növelése volt, de arra talán maga a svéd sportdiplomata sem számított, hogy a BL ilyen horrorisztikus, eurószázmilliókban mérhető nyereséget termel.
Ha ötletszerűen belenézünk az akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) küzdelmeinek párosításaiba, húsz-huszonöt évvel ezelőtt, a nyolcvanas évek közepén a legjobb nyolc (!) közé jutásért például 17 Nentori–Göteborg, Zenit Leningrád (akkor még így hívták Szentpétervárt)–Kuusysi Lahti vagy éppen Levszki Szófia–Dnyepr Dnyepropetrovszk meccset rendeztek, hogy egy jó Rába ETO–Dinamo Minszk találkozóról ne is beszéljünk.
Nem megbántva senkit, de mi az a Nentori? Nos, a tiranai bajnok fellépését aligha kísérte kiemelt figyelem a kontinensen, és voltaképpen ennek elérése volt a BL ötletének alapja: amikor az igazán éles mecscsek következnek, a rangsor alapján történő beosztások után Európa jól körülhatárolható, nagyjából húsz klubjából az aktuálisan legjobbak találkozzanak – mert az Portugáliától Grúziáig, Izlandtól Ciprusig mindenkit érdekel.
A Manchester United–AS Roma, a Chelsea–Barcelona, az AC Milan–Inter, netán a Liverpool–Juventus, a Real Madrid–Bayern München meccsek reklám- és marketingértéke egészen más, mint a kétségkívül szimpatikus Zenité vagy a Kuusysi Lahtié.
És a fejlődés záloga az lett, hogy a csillagászati bevételeket az UEFA viszszaforgatta a részt vevő csapatoknak, így még jobb játékosokat vehettek, még jobban kiszolgálhatták a nézőket – az üzlet ilyen egyszerű.
Lennart Johansson helyett Michel Platini lett az UEFA elnöke, aki azt ígérte: a kiscsapatok javára változtat a szisztémán. Ha kérhetjük, inkább ne, Monsieur Platini – hadd élvezzük tovább a gigászok csatáját!
Legfrissebb hírek
