A siófoki sárfociban a Győr volt ügyesebb

Többen is úgy vélekedtek, hogy ha az előző évadban mérkőzik meg a Siófok a Győrrel, akkor nagyobb eséllyel lépett volna pályára, mint tette azt most, az élvonal negyedik fordulójában. A tréfát azok pontosan értik, akik ott voltak Fehérvárott, amikor 1984-ben Magyar Kupa-döntőt játszott a két csapat, és a másodosztályú Siófok megnyerte a kiírást, majd az azt követő szezonban, története során először, feljutott az NB I-be. Noha a 2006–07-es idény során a kupában nem diadalmaskodott a zömében MTK-nevelésű fiatalokból álló Balaton-parti gárda, az NB II Nyugati csoportjában az élen végzett, s erre talán a Szőke Miklós irányította 1984-es társaság is felfigyelt. Mondták is többen a lelátón, hogy a hazai meccseken rendre feltűnik a siófoki aranycsapatból Olajos Sándor, Pardavi Károly vagy éppen Bódi Zoltán. Ha a korábbi klasszisok kilátogattak az ETO elleni találkozóra, elégedetten figyelhették, hogy Botos Antal együttese már a meccs elejétől kezdve támadólag lépett fel, pedig csak Fülöp Zoltánt tolta fel a védők vonaláig az edző, míg a vendégek három csatárral rohamoztak (Bajzát Péter és Bojan Brnovics mögött Igor Bogdanovics segítette az ékeket). Ám hiába volt egyedül a hátvédek gyűrűjében Fülöp Zoltán, több alkalommal is megkavarta a feltűnően fegyelmezetlen bekkeket: a tizenharmadik percben például Szasa Sztevanovics kapus csak felborítani tudta a csatárt a tizenhatoson belül, amiért büntetőt rúghattak a hazaiak – más kérdés, hogy Forgács András nem élt a lehetőséggel...

Az elhibázott tizenegyes után sem zuhant össze a Siófok, és főleg Kanta Szabolcs mozgékony játékának köszönhetően több ügyes akciót is vezetett. A Győr futballistái viszont tanácstalannak tűntek; ha a látogatók támadói egy-két gyors passz után lövőhelyzetbe kerültek, veszélyben forgott ugyan Hegedűs Lajos kapuja, de igazi ziccert nem tudtak kialakítani a zöld-fehérek.

A szünet után nemcsak a játék, de a lelátó képe is megváltozott. Akinél volt esernyő, az bebújt alá, sokan viszont hazamenekültek az özönvízszerű eső elől, miközben a pályán jégkorongmeccshez kezdtek hasonlítani a körülmények. A csúszós talaj meg is tréfálta Hegedűs Lajost, aki labdával a kezében kicsúszott a tizenhatos vonalán kívülre, amiért szabadrúgást lőhetett a Győr – Stark Péter kihasználta a lehetőséget, és laposan a kapuba lőtt. Noha az első félidőben lefutballozta az ETO-t a Siófok, az ítéletidőhöz a vendégek alkalmazkodtak jobban, és a „sárfociban” mutatott teljesítményük alapján megérdemelten szereztek három pontot.