Játszik a lepattanókirály

Huszonkét perc, tizennégy pont, tíz lepattanó. Ennyi adatott meg eddig az Eb-pótselejtezőkre gőzerővel készülő magyar válogatottban Báder Mártonnak, akinél csupán egye ember szedett meccsenként több lepattanót az egész kontinensen a tavalyi Ebselejtezők során. A felsorolt adatok azt mutatják, hogy a center kiváló formában kezdte meg a felkészülési meccseket, ám Tallinnban a lettek ellen rásérült korábbi combizomhúzódására. Azóta nélküle szerepelt a csapat, amely szombaton Szófiában már tétmérkőzést játszik a bolgárokkal.

Jelen állás szerint már Báder Mártonnal a pályán.

A keddi két edzésen teljes értékű munkát végezhettem társaimmal együtt – válaszolt érthető örömmel a hangjában a nyáron a Cibonától a Panellinioszhoz szerződő, 26 éves kosárlabdázó a hogylétét firtató kérdésre.

Ezek szerint teljesen felgyógyult sérüléséből?

Még érzem a combom bizonyos mozdulatoknál, de mindent meg tudok csinálni, úgyhogy játszani akarok.

Az orvosok mit mondanak?

Teljesen rám bízták a döntést, ugyanis az ultrahangos vizsgálat nem mutatott ki friss szakadást. Hogy mi az, amit végre tudok hajtani a lábammal, egyedül én érzem. Az én felelősségem, hiszen ha korán kezdek el játszani, és újra rásérülök, biztosan nem játszhatok tovább a válogatottban a selejtezőkben. De úgy érzem, nem lesz baj.

A jó Báder Mártonra szüksége is van a magyar válogatottnak, hiszen az eddigi felkészülési meccseken valamennyi ellenfelünk jobban szedte a lepattanót.

Biztos vagyok benne, hogy tudok segíteni a csapatnak a lepattanózásban is, hiszen megvan hozzá a fizikumom. Bírom a gyűrődést a palánk alatt, ahogy azt a tavalyi selejtezőkön készített statisztikák is tanúsítják – meccsenként több mint tíz labdát szedtem le az ellenfelek elől, és a Cibonában is a lehulló labdák összegyűjtése volt a fő feladatom.

Jó formában volt, amikor az Eb-résztvevő lettek ellen nem térhetett vissza a pályára, azóta ön nélkül játszik a csapat. A szófiai pótselejtezőig hátralévő rövid idő elegendő lesz arra, hogy újra összecsiszolódjon a társakkal?

Azt gondolom, igen. Már negyedik hete dolgozik együtt a keret, és amit gyakoroltunk a felkészülés során, azt nem felejtettem el, végig a csapattal voltam, ismerem a taktikát. Tudom, mi a feladatom, ha mondjuk Czigler Lacival együtt vagyok a pályán, és mit kell játszanom akkor, ha mondjuk Hendlein Roli a társam a palánk alatt.

Mit gondol a szombati találkozóról?

Meggyőződésem, hogy jó úton járunk, és bár nem kerülhettünk volna ennél nehezebb pótselejtező-csoportba, mindenképpen az elsőségért kell hajtanunk. Kell annyira bíznunk magunkban, hogy elhigygyük, képesek vagyunk idegenbeli bravúrgyőzelmekre. Szerintem bízunk is!