A Debrecen teljesen megváltoz tatta összeállítását a svéd Elfsborg elleni Bajnokok Ligájatalálkozóhoz képest. Akár sprottörténeti pillanatnak is nevezhetnénk, ami pénteken este Siófokon történt, magyar klub bajnoki találkozón még aligha szerepeltette a tartalékcsapatát! A siófokiakat mindez alaposan feldobta. Az újonc tagjai bizonyára azt gondolták: ezt a Debrecent akár el is lehet kapni. S nem volt ebben semmi túlzás, főként az első félidő tükrében. A hazaiak nemcsak egyenrangú partnernek bizonyultak, hanem többet is birtokolták a labdát, és olykor ziccerekig jutottak. Teljesen megérdemelten szerzett vezetést a Siófok az elképzelés nélkül, lassan futballozó Debrecennel szemben. Aztán jött egy kósza Rudolf Gergely-lövés, amely egy lábon megpattanva becsorgott Hegedűs Lajos kapujának jobb alsó sarkába, s ettől kezdve valamelyest magához tért a vendégegyüttes. Csendben ért véget az első játékrész, nagy kérdés, mit gondolt a látottakról a díszpáholyban helyet foglaló Bölöni László...
A második félidő izgalmasabb és látványosabb futballt hozott. Jöttek előre az ifjú siófoki játékosok – egyre nagyobb területet hagyva a debreceni akcióknak. Magához tért a Loki, különösen Ibrahima Sidibe semlegesítése tűnt megoldhatatlan feladatnak. A hórihorgas debreceni csatár három tökéletes ziccert is elhibázott, sem lábbal, sem fejjel nem tudta bevenni a remekül védő Hegedűs hálóját. A hajrában már azért szorított a lelkes hazai publikum, hogy kedvenceik legalább az egyik pontot tartsák itthon a bajnokkal szemben. Ez végül sikerült, így jogosan zúgott a taps a siófoki pálya lelátójáról.