Szegénység

Azt még a vak is látja, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar futballban, a kép azonban árnyalható, ha most Tököli Attilára fókuszálunk.

A csatár nem kellett a Ferencvárosnak, pontosabban az Üllői úti vezetők nemigen törték magukat érte. Mondhatnánk, szomorú ügy ez, hiszen a csatár az egyik leggólérzékenyebb támadója a magyar futballnak.

Úgyhogy egy kis bajuszhúzogatást megért volna, hogy marasztalják annál a csapatnál, amelynél kincset ér az a játékos, aki nagyjából pontosan passzol, az pedig egyenesen aranylábúnak minősül, aki átpréseli a labdát a mészvonalon.

Speciel a Fradi – ha minden igaz – szeretne feljutni az NB II-ből, és ez – gondolom – általában csak úgy sikerül, ha a csapatban van legalább egy olyan futballista, akinek láttán remegni kezd az ellenfél kapusának a lába, keze.

Tán nem véletlenül kommentálta Tököli Attila távozását és Paksra igazolását Csank János mester úgy, hogy „gólok búcsúztak el az Üllői úttól".


No, igen, ez nagy igazság, merthogy a kilencedik kerületben tizenkilenc gólnak inthetnek búcsút, ami annak fényében nagy veszteség, hogy a zöld-fehérek már az előző évadban is arra panaszkodtak: az ellenük védekezni beálló ellenfelek kapuját csak kínkeservvel tudták bevenni.

S hogy ez ügyben a lényeget említsem, Tököli Attila utolsó pillanatban történő távozásának oka nem más, mint az, hogy a Fradi nem tudta kifizetni a játékosnak azt az összeget, amellyel a klub tartozik neki.

Mindez pedig azért megmosolyogtató, mert nagyívű terveket szőnek az Üllői úton, miközben új szponzorra leltek, és a szakmai munka is jó kezekben van. De ahelyett, hogy a történet egy jó, gólerős játékos megőrzése által még kerekebb legyen, ismét igazán magyarfocissá válik. Nincs pénz…


Márpedig ha nincs, akkor kábítani sem kell; akkor nincs álmodozás, feljutás, edző, csatár, hiszen ebben a cirkuszban fizetni kell. A nézőnek a jegyért, a vezetőnek a csatár góljaiért.

No, most persze olyan nagy gond nincsen, hiszen a futballrajongó végül is jól járt: Tököli Attila ezentúl az NB I-ben, a Paks színeiben rúgja majd a gólokat. S mondanám erre, ha Pakson olyan eredményes lesz, mint amilyen a Fradiban volt, akkor megnyílhat előtte az út a válogatottsághoz is.

De ezt azért nem mondom, mert ez a magyar foci, ahol más értékek szerint mérnek, mert ahogyan az NB II-es gólkirály csatár most nem kellett a Fradinak, anno az NB I-es gólkirály nem kellett a nemzeti csapatnak sem…

Mert a mi futballunk a nagy szegénységben ilyen gazdag.