Csak a meze osztrák

FAZEKAS ZOLTÁNFAZEKAS ZOLTÁN
Vágólapra másolva!
2007.07.06. 23:27
Címkék
Az olasz másodosztály utolsó fordulójában dőlt el, hogy a Genoa és a Napoli jut fel a bajnok Juventus mellett a Serie A-ba. A nápolyiak védekező középpályása a 23 éves Garics György volt, aki magyar, mégsem játszhat a magyar válogatottban. Mert osztrák is.

Külsőre olyan, mint egy olasz, ugyanakkor visszafogott, mint egy osztrák. De ha belelendül a beszélgetésbe, tagadhatatlanul magyar a habitusa. A legújabb divatnak megfelelő galléros póló, térdnadrág, barnára sült bőr, fekete haj, hanyag elegancia. Ezt látni Garics Györgyön, a Napoli magyar védőjén. „Ötéves koromban Szombathelyen, a házunk, a Krúdy Gyula utca hat szám előtt kezdtem el focizni” – mondta karrierje indulásáról a védő. Első csapata a Haladás volt, 1990-ben, hatévesen a nyolcévesek közé került. Kezdetben nem volt állandó posztja, szinte mindenhol játszott.

Érettségi után premier Szabics Imre ellen

Tizennégy évesen a Rapid Wienben folytatta, ki is költözött Bécsbe, és egy sportiskolában tanult. Nehéz időszak volt ez számára, egyedül volt, alig beszélte a nyelvet, ráadásul a tananyagot is németül kellett bebifláznia. A kollégiumban magyar barát nem akadt, de miután javult a nyelvtudása, egyre könnyebben ment a beilleszkedés. „Első tétmeccsem 2002 szeptemberében volt, a Sturm Graz ellen játszottunk, és Szabics Imrét fogtam. Sajnos abban az idényben már csak egy találkozón jutottam szóhoz, de nem elégedetlenkedtem, mert tudtam, eljön még az én időm” – emlékezett vissza Garics Görgy.

Magyar helyett osztrák himnusz

Következő témánk a válogatott. Kényes a kérdés, a védőn látszott, hogy még mindig felkavarja a felemlegetése, ő ugyanis nem a magyar, hanem az osztrák nemzeti együttes mezét húzta magára. „Senki sem hívott Magyarországról 1998 és 2002 között a korosztályos válogatottakba, ami rosszulesett – mondja a játékos. – Az osztrákok már elkezdték intézni a papírjaimat, a klubnál is erőltették, hogy legyek kettős állampolgár, mert be akarnak hívni az utánpótlás-együttesbe, és számítanak rám a jövőben. A Sturm elleni meccs másnapján megjött a meghívó a magyar huszonegy éven aluliak válogatottjába, de akkor már osztrák állampolgár is voltam. Nehéz döntés volt, de az utóbbit választottam. A szívem hazahúzott, ám eszem és tanácsadóim mást javasoltak. Nem akarok vádaskodni, nem is haragszom senkire. Ha egy kicsit érdeklődtek volna irántam, lehet, hogy másként alakul a sorsom. Így viszont alapember lettem az osztrákoknál, csapatkapitánya az utánpótlás-válogatottnak. Éreztem a bizalmat, tiszteltek, befogadtak: 2006 októberében a Liechtenstein elleni mérkőzésen a hetvennegyedik percben beálltam a nagyválogatottba, rá két percre gólt rúgtam. Először furcsa volt az osztrák himnuszt énekelni... Ha meghallom a magyar himnuszt, megdobban a szívem, és elhomályosodik a tekintetem. Magyarországon születtem, magyarnak érzem magam, ezen még az sem változtat, hogy az osztrák válogatottban futballozom.” A 23 éves hátvéd karrierjét az olasz Sergio Berti menedzser egyengeti, akinél tavaly nyáron négy nagy klub kopogtatott: a Tottenham, a Monaco, a Torino és a másodosztályú Napoli akarta szerződtetni Garics Györgyöt, aki végül a délolaszoknál kötött ki. A beilleszkedés kicsit nehezen ment, mert későn, már a Serie B rajtja után került a csapathoz, de a mellőzésekkel és sérülésekkel terhelt ősz után a tavasszal lehetőséghez jutott, és élt is vele.

Feljutás alsógatyában és ünnep százezrekkel

Nápolyban, ahol a szegénység ellenére óriási kultusza van a futballnak, és ahol annak idején Diego Maradona volt a vezér, meg kell felelni. A Napoli teljesítette a tervet: a Genovában elért döntetlennel a piroskékekkel karöltve feljutott a Serie A-ba. „Mivel tudtuk, ha a Piacenza nem nyer, s mi döntetlent játszunk, mindkét együttes feljut, ezért nem erőlködtünk. A második félidőben mindkét tábor elkezdett ünnepelni. A kispadról bekiabálták, hogy ikszre áll a Piacenza, így jött a tilitoli. A vége előtt néhány perccel beözönlöttek a drukkerek a pályára, mert azt hitték, a bíró lefújta a mecscset. Mindenkit alsógatyára vetkőztettek, így amikor újraindult a játék, a két csapat játékosain csak alsónemű és edzőtrikó volt… Aztán következett az ünnep, százezren vártak minket a reptéren, majd hajnalig buliztunk, nyitott tetejű buszon körbeutaztuk a várost. Hihetetlen volt, most is libabőrös a hátam.” S hogy mit hoz a jövő az élvonalban? Még senki sem tudja. Azt azonban igen, hogy a nyári felkészülést a csapattal kezdi meg, és számítanak rá a Serie A-ban is.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik