Nyitány kilenc éremmel

Kellemetlen körülmények fo gadták a versenyzőket szombat délelőtt Pontevedrától tíz kilométerre, a dombok között fekvő pályán. A szél ezúttal ugyan nem fújt, a fodros, tarajos hullámok nem zavarták a sportolókat, de a borús, esős, párás időjárás, a fülledt meleg és a szitáló eső nem szolgált kifejezetten barátságos háttérrel…

A víz nagyon hideg volt, erről Kovács Katalin bizonyosodhatott meg elsőként. A szám egyszeres Európa- és kétszeres világbajnoka jól rajtolt, kétszáz méter megtétele után már egy hajóhosszal vezetett, előnyét magabiztosan őrizte egészen addig, amíg svéd riválisa el nem indította a hajrát. Sofia Paldanius 250 méterrel a cél előtt rákapcsolt, fokozatosan zárkózott fel Kovács mögé, s meg is előzte. A magyar versenyző a lehető legjobb pozíció érdekében a célvonalnál egy határozott mozdulattal belökte a hajóját, de elvesztette egyensúlyát, ekkor borult be a vízbe. Végül a második helyen végzett, bár az eredményhirdetésnél a dobogó alsó fokára állt, át is vette a bronzot. A célfotó későbbi elemzése során derült ki, hogy néhány centiméterrel megelőzte a német Friedricke Leuét.

A történtek után akár rossz előjel is lehetett volna Vajda Attila remek kezdése. A szegedi kenus 250 méter után már vezetett, féltávnál pedig három hajóhossznyi volt az előnye. Vajda eddig hajrámenő volt, mindig a cél előtti métereken nyújtotta a legjobb teljesítményt, ezúttal azonban éppen ellenkező taktikát választott. A versenyt közvetítő galíciai televízió nézői 700 méternél már nem láthatták az olimpiai bronzérmest, mert a kamerák a mezőnyt mutatták, ő pedig messze a többiek előtt evezett, s végül elképesztő fölénnyel nyert, két és fél hajóhossznyi előnnyel ért célba.

„Rendhagyó ezer méter volt, Attila most talán végre elhiszi, hogy nem csak jó hajrával lehet sikeres – értékelt Vajda edzője,

Vécsi Viktor. – Ez a győzelem katartikus élmény volt, hiszen az elmúlt napokban minden összejött, rossz a pálya, eltörött a lapátja, de szerencsére éppen idejében sikerült alkalmazkodnia a körülményekhez.”

Benkő Zoltán bronzérmet érő kajak egyes döntője következett, majd jött a világbajnoki címvédő kajakpáros. Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor a megszokottól eltérően ezúttal nem az első, hanem az utolsó métereken került jelentős előnybe. A taktikaváltás ellenére sem maradt el a siker, a német kettőst száz méterrel a cél előtt faképnél hagyták, megvédték Európa-bajnoki címüket, ismét bizonyítva, hogy továbbra is ők a magyar válogatott egyik legbiztosabb aranyérem-szállítói.

A Kozák Danusia, Szabó Gabriella kettősnek a májusi, szegedi Világkupa volt az első felnőttvilágversenye, mégsem számított esélytelennek Pontevedrában. Olyannyira, hogy végül célfotó döntött – a magyarok javára. Háromszáznál néhány centivel vezettek a lengyelek előtt, a folytatásban sem tudtak nagyobb előnyre szert tenni, de a győzelemhez ez is elegendő volt. A helyi műsorközlő előbb a lengyelek sikerét hirdette ki, majd a célfotó után helyesbített: a magyar egység a világbajnok!

A világbajnoki címvédő Kozmann György, Kolonics György kenupáros ötszáz méternél még az élen állt, a végén azonban a németek néhány centivel előbb értek célba. A négyeseknél a magyar nők magabiztosan vezetve, egy hajóhossznyi előnnyel nyertek, a németeknek esélyük sem volt közel kerülni a Paksy Tímea, Laknerné Fazekas Krisztina, Keresztesi Alexandra, Benedek Dalma összetételű kvartetthez. A férfi kajakozók már a rajt után a második helyre, az örök rivális szlovákok mögé szorultak, javítani nem tudtak, de pozíciójukat megtartották, s ezüstérmet szereztek. A Metka Márton, Mike Róbert, Sáfrán Mátyás, Balázs Gábor összeállítású kenu négyes nem bírt a fehéroroszokkal, de a második hely remek eredmény a csapattól, pláne ahhoz képest, hogy a keddi érkezés után a négy fiatal versenyző közül háromnak nem volt lapátja, mert az utazás során eltört.