Nocsak!
A Béla azt is mondta, ha ő nem alkuszik meg jó előre az almásokkal, répásokkal, dinnyésekkel, hagymásokkal, akkor szépen becsukhatja a boltot, mert oda a haszon java, árut sem igen kapna, ha az utolsó pillanatban szerződne. No mármost ez a derék Béla Fradi-drukker (tavaly bérletet is vett vagy hármat, de mindig egyedül kajtatott ki az Üllői útra szomorkodni), és most azért kiabál és hülyézik, mert az Üllői úton se edző, se csapat, és ami a nagyobb baj – legalábbis ahogy ő látja –, szándék sincs rá, hogy legyen.
Pedig mindenféle tótumfaktumokat választottak már: van elnöki tanácsadó meg zrt.-bizottság, de a Béla azt mondja, hogy hajdanán az ő standjánál vásárolt az az intéző, aki a legtöbbet éppen akkor dolgozott, amikor az egész csapat szabadságon volt. Tárgyalt, alkudozott az újonnan kiszemelt játékosok klubjaival, leskelődött az edzőmeccseken a falusi pályákon, hátha felbukkan egy új tehetség, aztán ha úgy hozta a sors, az új edzőnek intézett lakást, kocsit, a gyerekének iskolát, a tréner feleségének megfelelő fodrászt, banánt a pult alól. Most meg…
Se edző, se csapat, se főnök, az intézők pedig már régen nem járnak a piacra, ahogyan kikopott az eredményesség a magyar fociból, úgy vált köddé ez a funkció is.
Más a módi.
A Fradinál pedig főleg más, hiszen az Üllői út 129. szám alatt mostanság minden ajtónyitásnál ígéret röppen ki a szabad ég alá (most ez jön befektetőnek, holnap amaz, ősszel eladják az ingatlant, lesz új stadion…), pedig jobb lenne, ha valami aktatáskás embert várnának, nyakkendőset, szemüvegeset, sietős léptűt, aki megy, intézkedik, és aki minden titkok tudója.
Nézem a Béla zöldségest, ahogy nagy morogva szedegeti a krumplit, paskolgatja a görögdinnyét, csippenti meg a hagyma héját, és arra gondolok: itt van ez az ember, és fenemód igaza van.
Három nap múlva edzést kellene tartani a Fradi-pályán.
Se edző, se csapat, se főnök.
Tényleg hülyék.
Legfrissebb hírek
