2007 – Petra éve

2007 – Lovas Petra éve? 2007 – Lovas Petra éve?

Igen, mondhatjuk ezt is – mosolyog a Postás asztaliteniszezője. – Jó formában pingpongozom a miskolci országos bajnokság óta, összeállt a játékom, szellemileg is rendben vagyok. Az ősszel még nagyon rosszul játszottam, mély hullámvölgyben voltam, így aztán azt gondoltam, innen csak felfelé vezethet az út – valóban nem volt más irány.

Hogyan került ilyen nehéz helyzetbe?

Nem éreztem magam jól lelkileg, ami kihatott a játékomra is. De aztán sikerült a hajamnál fogva kihúznom magam a gödörből.

Jobb játékos lett az elmúlt hónapokban?

Inkább azt mondanám, az utóbbi két évben megy jól, de ez nem magától alakult így, benne van a sportágban eltöltött tizenkilenc év minden munkája. Asztalos István, aki edzőm a Postásban, nagyon sokat segített abban, hogy észszel pingpongozzam, használjam a fejem, megtanuljak odafigyelni az apróságokra is, megtaláljam, milyen stílusban kell játszanom.

A márciusi Európa-bajnoki elsőségre hogyan emlékszik vissza?

Mintha kívülről látnám magunkat, ahogyan nem csinálunk mást, csak odaállunk az asztal mellé, és mindenkit legyőzünk. Nyolc – szinte egyforma erősségű – csapat volt a mezőnyben, és tulajdonképpen csak a verseny közben kezdtük el érezni, hogy mi kerülhetünk ki győztesen a harcból. Azon a néhány napon minden összejött, minden jól sült el. Nagyon együtt volt a gárda, ráadásul mindhárman egyszerre voltunk jó formában, ami igen ritkán fordul elő. Nagyon megbecsülöm azt az aranyérmet, mert nem tudni, mikor állnak majd ismét így a csillagok.

A közelmúlt eredményei között hol a helye a Postás bajnoki győzelmének?

Mindenkinek magának kell értékelnie,mekkora sikernek tartja. Úgy érzem, ez is olyan teljesítmény, amelyet már senki sem vehet el tőlünk. Miután néhány hét elteltével leülepedett bennem az élmény, az Európa-bajnoki címmel is úgy voltam: már nem azzal keltem fel, hogy megnyertem, de jó volt arra gondolni, hogy amit elértem, már örökre az enyém marad. Hasonlóképpen érzek ezzel a bajnoki címmel kapcsolatban is: olyasmit tettünk, amit előttünk harminckilenc évig senkinek sem sikerült véghezvinnie, és különösen azért értékes a siker, mert kiváló Statisztikát győztünk le nagy küzdelemben.

Nem furcsa érzés épp a nevelőegyesülete nagy sorozatát megszakítani?

Az ötödik évemet zárom a Postásban, ez sem kevés. A KSI-ben kezdtem el pingpongozni, majd hét éven át voltam a Statisztika játékosa, de öt szezonon keresztül kölcsönben játszottam Szekszárdon és Orosházán is, azaz nem nőttem hozzá a Marczibányi térhez. Én egy kicsit mindenki gyereke vagyok…

Jövőre a Postás idegenlégiós nélkül áll fel, és nem indul a Bajnokok Ligájában. Mi lesz a csapattal?

Nem tudjuk, egyelőre minden a levegőben lóg. De az, hogy egy évet kihagyunk az európai elitligában, talán nem baj, mert az idén is három kupában indultunk, és ez nagyon sokat kivett belőlünk. Nem fogjuk megérezni a Bajnokok Ligája hiányát, és legalább megnézhetjük, mire vagyunk képesek külföldiek nélkül.

Most a sarokba hajítja az ütőjét, és jöhet a jól megérdemelt pihenő?

Igen, már alig vártam! Nagyon hosszú volt az idény, rengeteg versenyen jártunk, plusz az edzőtáborozások, amelyekből az Európa- és a világbajnokság miatt még több volt, mint általában, és amikor végre hazajöttünk a vébéről, holtfáradtan, még két hétig intenzíven kellett készülnünk a bajnoki döntőre. Beszéltünk erről Póta Georginával és másokkal is, mindannyian úgy éreztük, nagyon kimerültünk, úgyhogy szükség van a hosszabb szünetre. Nem mintha mostanra megutáltuk volna a pingpongot, mert szó sincs erről, egyszerűen csak szükség van a feltöltődésre ahhoz, hogy utána újult erővel tudjunk készülni július közepétől. A következő idény sem lesz sétagalopp: kínai edzőtáborozás, csapat Világkupa, Pro Tourversenyek következnek majd egymás után.

Hol piheni ki a sikeres tavasz okozta fáradalmakat?

Tettem egy felelőtlen ígéretet az Ausztráliában élő egyik barátnőmnek, úgyhogy csütörtökön repülőre ülök, és egy hónapra elutazom hozzá. Búvárkodni fogok a korallzátonyoknál, végignézem Sydney minden látnivalóját, egy hónapig nem foglalkozom a sporttal. Esetleg néha futok majd egy kicsit, de ez minden.