Kihívó inkognitóban

Még szerencse, hogy az em bernek néha kedve szottyan egy – mégoly borsos árú – jeges kávéra... A Ferihegy 2/A presszójában széles vállú, fejkendős, fekete bőrű fiatalember rendel két palack ásványvizet. Az ember – ha újságíró – csak megkérdezi már, nincs-e rokonságban az illető bizonyos George Bladesszel, a június 16-i, „A Bajnok hazatér” elnevezésű profiboksz-gála másik főszereplőjével (az egyik természetesen Erdei Zsolt...). Aránylag közeli rokona vagyok George Bladesnek – közli a fiatalember hamiskás mosollyal.

Mennyire közeli?

Az édesapja vagyok.

Viccel? Blades harminckét éves, és maga egy nappal sem néz ki idősebbnek.

Valóban, én is harminckét éves vagyok.

Az újságíró mafla ábrázata láttán a tréfás kedvű fiatalemberből kirobban a kacagás, majd néhány másodperc alatt megoldódik a rejtély. A sárga pólós férfiú nem más, mint maga George „Honey Boy” Blades, aki tíz napja inkognitóban érkezett fővárosunkba, s azóta háborítatlanul edz trénerével, Isiah Clarke-kal. S akinek az érkezését péntek délutánra vártuk, az George Blades Jr., Erdei kihívójának 13 éves fia, továbbá az ökölvívó felesége és édesanyja.

Sohasem volt ügynököm, menedzserem, fél évvel ezelőttig edzőm sem, akkor szerződtettem Clarke-ot. Lakóhelyemen, Indianapolisban és Miamiban készültem életem nagy mérkőzésére, rengeteget szparringoltam, de Pesten – értelemszerűen – csak futottam és kondiztam, hiszen ide nem hoztam kesztyűpartnert – folytatja a roppant közlékeny, rokonszenves sportember.

Miért nem foglalkoztat menedzsert?

Mert mindig le akarják csípni a pénzdíjaim ötven százalékát. Így aztán 2004. szeptember 10. és 2007. január 19. között nem is volt mérkőzésem, viszont az edzésekkel sohasem álltam le. Edzettem, és vártam a nagy lehetőségre.

Amely most el is érkezett. Mit tud Erdeiről?

Láttam több meccsének videóját, amikor Julio González ellen világbajnok lett, csodálatosan bokszolt. Veretlen mérlege mindennél többet mond. Tele van a város az óriásplakátokkal, örülök, hogy ekkora promóciót kapunk, nekem ez szokatlan.

Van példaképe?

Van, Muhammad Ali.

Hogyan jellemezné a saját stílusát?

Azt mondják, hogy van bennem egy kis Marvin Hagler, meg egy kis Mike Tyson is, de nem a mostani, hanem a húsz évvel ezelőtti...

Reméljük, tényleg csak egy kicsi, mert ha sok, akkor a mi bajnokunknak nehéz dolga lesz. Tényleg, miből él? Hiszen két és fél évig nem is bokszolt.

Voltam én minden, például egy éjszakai lokál társtulajdonosa, de dolgoztam a Disneyworldben is. Ha az embernek hat kiskorú gyermeke van, meg kell fognia a munka végét...