Főszerepben a szerencse

A hét végén a fényes Monte Carlo fogadja a Formula–1 mezőnyét. A hercegségbeli viadal minden évben a száguldó cirkusz csúcspontja, az idén pedig különösen érdekes lehet.

Az eddigi négy futamon csak a McLaren és a Ferrari pilótái állhattak fel a dobogóra, de könnyen előfordulhat, hogy Monacóban megszakad ez a sorozat. Az utcai pályán mindig történik valami váratlan, és megesik, hogy olyan pilóta pezsgőzhet a leintés után, akinek máshol esélye sincs, hogy a pódium közelébe jusson.

Tavaly David Coulthard mutatta meg a Red Bull-Ferrarival, hogy mit sem ér a papírforma a miniállamban. Számos meglepetésgyőzelem született már Monacóban, főleg a franciák voltak elemükben. Az ötvenes években Maurice Trintignant aratta pályafutása mindkét diadalát Monte-Carlóban, 1972-ben Jean Pierre Beltoise, 1996-ban Olivier Panis szerezte az itteni esős versenyen élete egyetlen F1-es győzelmét.

A leghívebben az 1982-es viadal tükrözte, mennyire kaotikus tud lenni a monacói futam, ha esik az eső. Két és fél körrel a leintés előtt a magabiztosan vezető Alain Prost a falnak ütközött, az így éllovassá előlépő Riccardo Patrese viszont az utolsó előtti körben megpördült, és lefulladt a motorja. Didier Pironi vette át a vezetést, de megállt a Ferrarija. Az így az élre pályázó Andrea De Cesarisnak ugyanekkor elfogyott az üzemanyaga. Nigel Mansell vehette volna át a vezetést, de Patresét lejtőnek lefelé megtolták a pályabírók, és lendületből újraindult a Brabham-BMW motorja. Az olasz így szerezte meg első győzelmét – a későbbi világbajnok Keke Rosberg korábban a falnak ment.

Egyesek úgy vélik, a múlt megismétlődhet a hét végén, hiszen esőt jósolnak, és az új szabályok sem könnyítik meg a pilóták dolgát. Felipe Massa szerint ezúttal valóban a kaszinóhoz lehet majd hasonlítani a Monacói Nagydíjat.

„Én is láttam az időjósok jelentését, és bizony, jó esély van az esőre – mondta a Ferrari brazil pilótája. – Még sohasem vezettem Monte-Carlóban vizes aszfalton, úgyhogy ez teljesen új lesz számomra, de a többieknek is. Itt nem lehet hibázni, mert aki lecsúszik a pályáról, a szalagkorlátnak vagy a falnak megy. Viszont ha esik, megnő a hibázás lehetősége, így még kilátástalanabb lehet a verseny.”

Massa szerint még száraz pályán is hatalmas szerepe lehet a szerencsének, hiszen ha valaki kicsúszik, nagy valószínűséggel beküldik a biztonsági autót. Csakhogy az idei szabályok szerint a safety car pályára küldésekor nem lehet a boxba menni, csak akkor, ha már mindenki felsorakozott az AMG-Mercedes mögé. Aki viszont ekkor kimegy, csak a mezőny végére jöhet vissza, ugyanakkor sokat nyerhet, aki közvetlenül a biztonsági időszak előtt a boxba hajtott.

A vb nagy négyeséből Massának volt a legkevesebb sikerélménye Monacóban, a legjobb helyezése az ötödik volt 2004ben a Sauber-Petronasszal. Csapattársa, Kimi Räikkönen 2005-ben győzött a hercegségben, tavaly pedig a verseny kétharmadáig a második helyen haladt, de a McLaren-Mercedes motorja felmondta a szolgálatot.

Tavalyi csapatának új pilótái közül Fernando Alonso egy évvel ezelőtt győzött Monacóban, és ugyanezt elmondhatja magáról Lewis Hamilton is. Igaz, a vb-pontverseny újonc éllovasa nem az F1-ben, hanem a GP2ben aratott fölényes diadalt. Hamilton eddig százszázalékos a hercegségben, 2005-ben ugyanis az F3-as Euroszéria mezőnyével járt a kaszinóvárosban, és mindkét futamon magabiztosan győzött. A múlt heti teszteken a monacói viszonyokra beállított Paul Ricardversenypályán nem volt ellenfele, azaz a McLaren-Mercedesnek is fekszik a pálya.

A McLaren mellett szól az is, hogy az elmúlt hét évből három futamot nyert meg Monacóban, míg a Ferrari legutóbbi győzelmét még 2001-ben aratta itt Michael Schumacher.

Persze a statisztika és a papírforma itt számít legkevésbé, és ha netán elered az eső, bárki elhiheti, hogy lehet keresnivalója. Mint Riccardo Patresének 1982-ben vagy Olivier Panisnak 1996-ban…