Elég volt a törökökből!

Patinásnak éppenséggel nem nevezhető az egyesület, ennek ellenére nem szerény a múltja. A Waterschei Thor, valamint a KFC Winterslag 1988-as fúziójának eredményeként létrejövő klub egy híján húsz év alatt két-két bajnoki címig és ezüstéremig, továbbá két kupagyőzelemig jutott, s ne mulasszuk el megemlíteni azt sem, hogy a különböző nemzetközi kupák sorsolásakor is gyakorta érintett – így lesz ez a nyáron is, amikor a BL-selejtező második körében csatlakozik a legjobbak mezőnyéhez.

„Ózdon nevelkedtem, később futballoztam a Videotonban, Székesfehérvárról pedig Törökországba igazoltam, ahol előbb a Malatyaspor, majd az Erciyesspor játékosa voltam, ám az az egynapos belgiumi tartózkodásom alatt kiderült, hogy egyik csapat sem ér fel a Genkkel – utalt arra Tóth Balázs, hogy jó helyre került (erről négy elődje, Márton Gábor, Gyimesi László, Brockhauser István és Horváth Ferenc is mesélhetne). – Egy esztendeje már felvetődött, hogy itt folytatom, ám akkor a Malatyaspor még nem engedett el, inkább kölcsönadott az Erciyesspornak. Az idén már mindenképp váltani akartam, szép volt, jó volt a Törökországban eltöltött két és fél év, de elég is volt.”

A délutáni szerződés-aláírást ennek megfelelően nem egy genki török étteremben ünnepelte a játékos, menedzserével, Filipovics Vladannal a helyi specialitásokkal ismerkedett az esti hazaindulás előtt. Ami a szerdai menetrendet illeti, a kedd esti érkezést követően már kora reggel talpon volt, hogy aztán alávesse magát a kötelező orvosi vizsgálatnak. Két guggolás között kapta a telefonhívást: a kontrollt követő sajtótájékoztatón – és persze a következő szezonban – hányas számú dresszben szeretne virítani? Mivel a doktorok mindent rendben találtak, következett a találkozó az újságírókkal.

„Meglepően sokan vártak rám, adtam fél tucat interjút –

jelezte a 19-szeres válogatott középpályás, hogy a csütörtöki belga lapok is foglalkoznak vele. – Érdeklődtek, mit tudok a

Genkről, mire őszintén azt feleltem, hogy csupa jót hallottam. Mi több, már a saját tapasztalataimat is megoszthattam a kérdezőkkel, jártam ugyanis a stadionban, beszélgettem a vezetőkkel. Ahogy elnéztem, az arénára nem véletlenül mondják azt, hogy Belgium egyik leghangulatosabb pályája, ebben nyilván az is közrejászik, hogy a telt házat jelentő huszonnégyezer belépő rendre gazdára talál. A felkészülés június huszadikán kezdődik, kell-e mondanom, hogy már alig várom.”

Aligha küszködik majd Tóth Balázs edzéshiánnyal, mire visszatér Belgiumba, hiszen június hatodikáig fix programja van. Június másodikán Görögország, négy napra rá Norvégia vendége lesz a magyar válogatott, az Európa-bajnoki selejtezőkig pedig a nemzeti együttes gyakorlásain vesz részt.

„Szerdán még annak örültem, hogy a Genk futballistája lettem, csütörtöktől viszont kizárólag az előttünk álló két mérkőzés érdekel – csöppent vissza a magyar valóságba a fedezet. – Nem lesz könnyű az a két találkozó, a magam részéről kiegyeznék azzal, ha itt is, ott is döntetlent érnénk el. Utána következhetne a rövid pihenő, de szigorúan otthon. Hiába vannak remek kapcsolataim Törökországban, hiába nyaralhatnék az ottani riviérán, elsősorban Magyarországra vágyom…”