A legjobbkor volt a legjobb

Amikor kedd délután tompa hang szólt a telefonba, mindjárt felvetődött: esetleg a fieszta nyomait viseli magán a futballista?

„Nem erről van szó – mondta Leandro. – A hét végén megfáztam, ezért aztán most nem nyernék énekversenyt. Hétfő este viszont nem volt gond, megadtuk a módját az ünneplésnek, daloltunk, ahogy a torkunkon kifért. Számomra nem tartott addig a buli, mint a többieknek, az aszszony nem engedett el sokáig…”

Ha már szóba hozta párját: alighogy véget ért a találkozó, a brazil származású játékos piros mezét fehér trikóra cserélte, hogy mindenkinek megmutathassa az „Évi, Bianka: amo voces” feliratot.

„Évi most még a menyasszonyom, júniusban pedig a feleségem lesz, míg Bianka az októberben megszületendő kislányom neve. Ezúton is tudatni akartam velük, mennyire szeretem őket. A lefújást követően egyébként azért rohantam az öltözőbe, hogy belebújhassak ebbe a felsőbe, mivel a pályán sosem viselek a mez alatt pólót. Már a kupadöntőre elkészítettem, csak furán festett volna, ha a vesztes mérkőzés után abban pózolok…”

Leandro ezúttal biztosra ment: a REAC ellen két góllal, valamint ugyanennyi gólpasszal járult hozzá a győzelemhez; hiába, végre-valahára magára akarta húzni a trikót. Úgy tűnik, a Loki 4-es számú (ha az osztályzatait vesszük alapul: a második számú…) labdarúgója ad a külső(ségek)re: mindkét találatát bal külsővel szerezte.

„Hála Istennek, jól ment a játék – fogott egyéni értékelésbe a középpályás. – Még azt is megkockáztatom, hogy ennél jobb meccsem még nem akadt pályafutásom során, mondhatni, a legjobbkor jött ki a lépés. Hogy külsővel értem el a góljaimat, azzal magyarázható, hogy sokat gyakorlom az ilyen típusú lövéseket, a kapusok nagyon nem szeretik, én viszont igen…”

Az immár kétszeres bajnok, illetve kétszeres kupagyőztes játékos szerint kétség sem férhet hozzá, hogy manapság a DVSC a legerősebb magyar klub. Más kérdés, hogy az ősszel ez még nem nyert bizonyságot: a tavasznak ötpontos előnnyel vágott neki az MTK.

„Cseppet sem aggódtam a hátrányunk miatt, sejtettem, hogy a kék-fehérek nem bírják majd végig a tempót – jelezte Leandro, hogy biztos volt a piros-fehérek mesterhármasában. – Ügyesek, tehetségesek, de a fiatalságnak van hátránya is… Az sem használt nekik, hogy a sajtó rengeteget foglalkozott velük, miközben mi nyugodtan tettük a dolgunkat. A siker persze annak is köszönhető, hogy a keretünk igen acélos, ha sérülések vagy eltiltások miatt kidőltek néhányan, volt megfelelő helyettesük. Esztendeje azért igazoltam az Üllői útról a Lokiba, hogy itt is bajnok legyek, most viszont azt remélem, hogy ami a Ferencvárossal nem sikerült, az a Debrecennel összejön: minden vágyam, hogy BL-csoportmeccsen szerepelhessek.”

Kérdés: mi történne, ha ez megadatna?

m…”