Csak kedden lesz bajnok!

Ünnepelni jöttek a pécsi szur kolók a Lauber Dezső Sportcsarnokba. Megint kifehéredett szinte az egész lelátó. Eljött Tasnádi Péter polgármester is, aki a MiZo honlapján arra kérte a helyieket, mindenki jöjjön a döntő negyedik mecscsére, és öltözzön fehérbe. A baranyai ünnep akkor csúcsosodott volna ki, ha a címvédő megnyeri ezt az ütközetet, mert akkor véget ért volna az idei bajnokság, hiszen aki harmadszor is nyer a fináléban… Ünnepelni jött viszont Pécsre az a körülbelül ötven soproni drukker is, akit nem volt nehéz megkülönböztetni a fehér pólós rengetegben. Ráadásul, ha már ekkora utat megtettek a vendégek rajongói, hallatták is a hangjukat. Sokkal jobban, mint a döntő csütörtöki, harmadik soproni találkozóján, ahol alig volt fél ház…

Ezúttal volt okuk a hangoskodásra a zöld-sárga szurkolóknak, mert csapatuk elsőrangúan kosárlabdázott az első sípszótól kezdve. Elsősorban a védekezése volt sziklaszilárd, illetve nem is ez az igazán pontos meghatározás, mert pattogtak a zöldek a labda irányába folyamatosan, egyetlen pécsinek sem volt könnyű a palánk alá kerülnie. Honti Kata igazgatta a soproni védelmet, egyetlen négyzetcentinyi területet sem hagyott Iványi Dalmának. Ráadásul a másik térfélen is feltalálta magát a fiatal hátvéd, nem remegett a keze akkor sem, amikor kosárra kellett dobnia. Méltó társa volt a pontszerzésben Cserny Réka, és Olekszandra Gorbunova. Ahhoz, hogy a vendégek lényegesen többször támadhassanak, elengedhetetlen, hogy az ő kezükbe hulljon többször a lepattanó labda. A statisztikai lap ezen mutatója jelenti a soproniak sikerének első, talán legfontosabb indokát (48–23!). A másikat talán az, hogy a forró pillanatokban is megőriztek annyi higgadtságot magukban, amennyi elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy keddre, a mindent eldöntő ötödik összecsapásra maradjon a döntés.

Márpedig forró pillanatokból volt bőven. Először akkor, amikor a 8. percben a visszafutó Ivana Matovics mellett Amra Dapo összeesett (bővebben erről keretes írásunkban). Mindenesetre felizzott a hangulat, a meccs aztán a sportszerűbb keretek között folytatódott.

A hazaiaknak egyetlenegyszer nyílt valós esélyük arra, hogy felzárkózzanak, amikor a harmadik negyed közepén Rátgéber kivezényelte csapatát egész pályás letámadásra. Ám a zseniális Iványi Dalma hiába loholta ki a lelkét, társai csak akaratban tudtak felnőni az irányító mellé. Most ütött vissza, hogy kevés a szufla a meccseket végigjátszó pécsi hetesben. A fáradt kezekből nem hullottak be a dobások.

A vendégek (akiknek rendőri kísérettel kellett elhagyniuk a csarnokot, mert köpködték és dobálták őket a hazai szurkolók) megérdemelték a szombati sikert. Döntés Sopronban kedden, immár végérvényesen.