Hosszú-hajrá távolról
senki sem gondolta a lelátón, hogy az előző napi körmendi mérkőzés pontínsége kísért (55–52-re nyert a Lami-Véd az Albacomp ellen). Pedig ez történt. A vendégek is csak szórták a labdát, amerre álltak. Egészen addig, amíg pályára nem lépett Dragan Alekszics. A szerb hátvéd bejött, aztán beleállt egyszer, kétszer… ötször. Tíz pontot szerzett zsinórban. Az ő teljesítményét látva társai is megnyugodtak, és szép lassan lépegettek el a negyeddöntő első találkozóját hosszabbítás után Pécsen megnyerő ellenfelüktől.
A nyugalom azonban semmiképp sem volt elmondható a hazai játékosokról és szurkolóikról sem, akik az első percben nagyon megharagudtak Bojan Lapovra, akinek a már jelzett Powell-találat közben felrepedt a szája, és aki ezt követően minden akció után hevesen gesztikulálva reklamált a bíróknál. Ezen felbátorodva többen is követték példáját, legyen rajtuk fehér vagy fekete mez. A játékvezetők pedig hagyták – szinte minden támadás után. Ők tudják... Nem toroltak meg semmilyen „beszédet” (pedig hallhatóan akadt a csúnyább fajtából is) a pályán – talán mert azt gondolták, igazuk van a reklamálóknak, talán mert meg voltak szeppenve, talán mert ennyire túlfűtött hangulatú mérkőzés meghaladja az erejüket. A felettébb zaklatott légkörben nem találta a fonalat a hazai együttes, a játékszervező Vladimir Miskovicsot teljesen kikapcsolták a pécsiek, és Rashad Bellen is látszott, hogy megfázása nem múlt el nyomtalanul.
Aztán a második félidő elején azt is bizonyította az alapszakasz MVP-je – azaz legértékesebb játékosa –, hogy lelkesedését nem veheti el holmi influenza, gyors egymásutánban kétszer is „beköszönt”, Keresztes Rafael ellentmondást nem tűrően zsákolt, és amikor a 28. percben Kováts Viktor triplája után egyenlő állást mutatott az eredményjelző, szangvinikus negyedik negyedre számíthattunk.
Nem így történt. A záró szakasz első öt percében a Pécs 16–0-t repesztett. Hosszú Gergely háromszor is betalált a triplavonalon kívülről, majd megtette ugyanezt a center Lapov is. Ezt követően a csapatkapitány Gáspár Dávid hiába hozta közelebb csapatát, a vendégek okosan járatták a labdát, kijátszották a támadóidőt, míg eközben cseppet sem lazítottak a már addig is kiváló védekezésükön.
Így visszaszállt a pályaelőny Völgyi Péter együtteséhez.
