24 millió fontos gyémánt

Nem tapsoltunk neki – sőt! –, de annyit azért bevallhatunk: mindig is csodálattal adóztunk Didier Drogba színészi nagysága előtt. A múlt idő használata nem véletlen. Noha azt nem állítjuk, hogy a Chelsea elefántcsontparti csatára végérvényesen búcsút intett volna attitűdjének, amely miatt a fair play szellemét mindig szem előtt tartó, a sportot tekintve felettébb becsületes angolok egyszerűen csalónak tartják, Didier Drogba jellemfejlődését bűn lenne nem észrevenni. Némileg egyszerűsítve: eddig, ha felrúgták, ha nem bántották, akkor is a földre huppant. Ha ő borított fel valakit, kisvártatva jó eséllyel a játékvezetővel konzultálva láttuk a képernyőn, csakhogy ezek a csevejek a legkevésbé sem emlékeztettek az angol pályákon megszokott bíró és játékos közötti kedélyes diskurzusokra.

Bár szerda este, a BLelődöntő 70. percében kísértett a múlt (testi kontaktus nélkül is rongyként csuklott össze Daniel Agger mellett, majd számonkérőn fordult a játékvezető, Markus Merk felé az elmaradt szabadrúgás miatt), az afrikai produkciója a legkevésbé erről a megmozdulásról marad emlékezetes. Sokkal inkább az egyénieskedést abszolút mellőző, ötletgazdag, erőteljességében is légiesnek tetsző előadásról – és mindenekelőtt a Joe Cole-nak adott briliáns, a továbbjutást még nem, de az első mérkőzést eldöntő gólpasszról.

Persze miközben fejet hajtunk, azt sem feledjük, honnan jutott el idáig – röpke egy év alatt – a 24 millió fontos „gyémánt”.

„Kivételes játékos, de a viselkedése jelentősen csökkenti a Chelsea mérkőzéseinek élvezeti szintjét” – jelentette ki a csatárról egy éve Gordon Taylor, a profi labdarúgókat tömörítő szervezet (PFA) ügyvezetője a Manchester City ellen (a csatár két góljával) 2–0-ra megnyert bajnoki után kipattanó botrány kapcsán. Didier Drogba utóbb ugyanis büszkén elismerte: második gólja előtt kezezett.

John Terry és Frank Lampard, a játékosok szószólói gratuláció helyett verbálisan a földbe döngölték az elefántcsontpartit, a szurkolók pedig egyszerűen kifütyülték az indolens „bukfenckirályt”.

„Szégyent hoz a klubra” – írta akkoriban a Chelsea honlapjának fórumán a téma egyik hozzászólója.

Manapság már nyilván másként gondolja a blogger, de vélhetően Frank Lampardék is stílust váltottak – igaz, ehhez előbb Didier Drogbának kellett visszaszereznie becsületét társai előtt. Azzal ugyanis eddig is tisztában voltak a Stamford Bridge-en, hogy a heves jellem mögött a jelen egyik legragyogóbb labdarúgócsillaga rejtőzik.

Sőt – ez nem is volt kérdés.