Egy nap késéssel tudtuk meg, milyen valójában az ÚjpestOSC-Cemelog. Kiderült, hogy nagyon is jó csapat. Pedig csak annyi változás történt, hogy sutba vágta a Nereus elleni meccs kezdeti bátortalanságát, és hihetetlen fegyelmezetten pólózott a Roma ellen. Nem von le semmit a játékosok érdemeiből, hogy Blanca Gilt sem centerben, sem emberelőnyben nem tudták meggátolni a góllövésben, és Valkai Erzsébet is hármat lőtt a magyar kapuba. Önfeláldozó, egymás segítő játékkal rukkoltak elő a budapestiek, nem volt olyan pillanata a meccsnek, amikor valaki ne biztatta volna a másikat, ne figyelmeztette volna ordítva. Például a „kis” Keszthelyi Ritát, aki úgy egyenlített ki a félidő előtt 6–6-ra, hogy minden lóbálásánál felharsant: „Lődd be!” Vagyis nehogy már leadja a labdát, bízzon magában. És ő bízott, mint ahogy a többiek is. Az 5–3 után kiegyenlítő olaszok 7–8-ig mindig egy góllal az OSC előtt jártak, mígnem 8–8-nál a bekként és centerként is rengeteget gürcölő Zantleitner Krisztina megszerezte a vezetést.
Az utolsó negyedben 9–9-nél ujjsérülést szenvedő Valkai átmeneti kiválását remekül használta ki az OSC, amely még azt is elbírta, hogy nem adtak meg neki egy ötméterest, és úgy általában nem szerette a csapatot a cseh Rezek bíró. Keszthelyi és a holland meccs után nagyon fogadkozó Primász Ágnes révén 11–9-re elhúzott a Becsey-csapat, és bár Daria Starace szépített, a hátralévő szűk másfél percben sikerült megőrizni az előnyt. Ha ez az OSC száll vízbe az Olympiakosz ellen vasárnap, még minden összejöhet itt, Amszterdamban, de a lehetséges körbeverések miatt egyelőre ne találgassunk!