Negyedik mérkőzésére ké szül szövetségi kapitányként Várhidi Péter. A szakember két győzelemnek (Kanada és Lettország ellen) örülhetett, míg Ciprus ellen vereséget szenvedtünk. Montenegró a szombati rivális, nem elfeledkezve arról, hogy négy nappal később, még márciusban szerdán a kapitány első tétmérkőzése következik: Moldova látogat a Megyeri útra.
Nyerünk?
Szeretnénk – mosolygott Várhidi Péter. – Azzal együtt, hogy sokszor elmondtam, egy hosszú út elején járunk, tanulunk, de minden mérkőzésre úgy kell kimennünk, hogy győzni akarunk.
Nem könnyíti meg a dolgát, hogy ismeretlen ellenfél vár önökre.
A szerb iskolán nevelkedett játékosok alkotják Montenegró csapatát, vagyis technikás, képzett, agresszív, jó futballistákról van szó. Ezekből a játékosokból erősebb együttes állítható ki, mint amilyennek mi otthon elgondoljuk a montenegrói csapatot, arról nem beszélve, hogy a mai magyar labdarúgás sok mindentől távol van, például attól is, hogy bárkit a világon lebecsüljön.
A szombati mérkőzést alárendeli a szerdai selejtezőnek?
Ez két külön történet. Azt várom, hogy agresszíven nekünk esnek a montenegróiak, és egy várhatóan forró légkörben kell higgadtan, okosan futballozni, viszont Moldova ellen arra kell készülnünk, hogy az ellenfél átadja a területet, a kezdeményezés lehetőségét, és kontrára apellál, ott az a feladat, hogy a várható labdabirtoklási fölényünkkel kezdeni tudjunk valamit.
Négy nap, két meccs, kapitányként most sűrűek a napjai…
Most? Kérdezze meg a családomat, idén mennyit láttak. Állandóan úton vagyok, mert szerintem csak úgy működik ez a dolog, ha minden szóba jöhető játékost tétmeccseken figyelek meg, mire képes – körbeutaztam már a kontinenst. És ha itthon vagyok, a 19 évesekkel dolgozunk, szóval, itt nemcsak akkor van teendő, ha jönnek a mérkőzések. De amikor elvállaltam, tudtam, hogy mennyi energiát kell befektetni ahhoz, hogy úgy dolgozhassam, ahogy szerintem egy kapitánynak kell.
