Ormai László 75 éves lett

Ormai László, a Statisztika pingpong-szakosztályának „családfője”, aki 53 éve szolgálja a klubot az edzőitől az elnökiig mindenféle minőségben, és akinek a keze alatt asztaliteniszezők generációi nőttek fel, szerdán ünnepli 75. születésnapját – Isten éltesse!

„Egy hölgy miatt kezdtem el az asztaliteniszt, addig futballoztam – meséli. – Beleszerettem a sportágba, nem is voltam ügyetlen, de mikor az egyetem után, 1954-ben a Központi Statisztikai Hivatalhoz kerültem, ott csak a budapesti harmadosztályban szerepeltek a férfiak. Úgy döntöttem, inkább indítok egy női szakosztályt. 1958-ra az élvonalba jutottunk, eleinte középcsapat voltunk, majd magasabb célokat tűztünk ki. Akkor még nem tudtam, mennyi munkával jár majd ez.”

Persze Laci bácsi nem ijed meg a feladatoktól: egyszerre dolgozik a szakosztálynál, a klubnál, a szövetségnél, elnököl a Magyar Edzők Társaságában és a Mesteredzői Kollégiumban is, és tanít a Testnevelési Egyetemen.

„Valóban úgy tűnik, sok tisztséget viselek, de én nem érzem tehernek őket. Legtöbbjük sok törődéssel jár, de már az edzői munka is teli van konfliktushelyzetekkel, így volt alkalmam felvértezni magam. Nincs olyan szituáció, amilyen ne fordult volna elő az elmúlt ötven év alatt a klubnál, ritkán ér bármi váratlanul, még ha az újabb csalódásokat – főleg egyes emberekben – mostanra nehezebben is viselem. Megszoktam, hogy tíz-tizenkét órát dolgozom egy nap, és egyelőre még az erőm is megvan ehhez. Sokkal rosszabb lesz megélni, amikor már nem bírom majd, mint azt, hogy most néha egy kicsit elfáradok.”

A fáradság azonban soha nem volt hiábavaló: az Ormaibirodalom 1968 óta egyhuzamban szerzett 39 magyar bajnoki, valamint 25 BEK-elsőségével valószínűleg világrekorder.

„A legbüszkébb nem is a győzelmekre vagyok, hanem arra, hogy a rengeteg érdekütközéssel járó élsportban a sok szabály és körülmény változása közben is sikerült egyben tartanom a szakosztályt, és megőriznem azt a családias hangulatot, amelyet sokan irigyelnek.”