Legalább az ülőke meleg

Természetesen becsülendő, ha valaki a coubetini eszme (”Nem a győzelem, a részvétel a fontos”) szellemében indul egy versenyen, de erősen megkérdőjelezhető azon versenyzők szereplése, akiknek még a célba érés sem sikerül, mivel tudták, mit vállalnak, mire készülnek, miért edzenek nap, mint nap…, és mégsem.

Miközben a érintettek a magyar sport alulfinanszírozottságáról beszélnek – jegyezzük meg: jogosan – arra van keret, hogy több sportágban is olyan versenyzőket utaztassanak (akár még a távoli Japánba is, pedig ez nem lehetett filléres dolog), akik be sem tudják fejezni a versenyt.

Eric Moussambani Syney-ben majd’ belefulladt a medencébe, de becsülettel leúszta a számára előírt száz métert. A magyarok sajnos nem tudtak végigsíelni a harminc kilométeres pályán, hogy elmondhassák, nem csak üdültek Szapporóban, teljesítették is azt, amiért elutaztak.

Reméljük azért a német klasszis, Rony Ackermann által (n)agyon dícsért fűthető WC-ülőkék nyújtotta kényelmet ők is élvezték.