Szécsi Zoltán mögött egy hely még kiadó a vb-re kapusposzton

No­ha Ke­mény Dé­nes még ke­re­si csa­pa­tát a már­ci­us 19-én kezdődő vi­lág­baj­nok­ság­ra, a játékosnévsort is­mer­ve nyolcan-kilencen már most biz­to­sak le­het­nek az auszt­rá­li­ai uta­zás­ban. A bi­zony­ta­la­nok kö­zött em­lít­het­jük a má­so­dik szá­mú ka­pus­poszt­ra as­pi­rá­ló Nagy Vik­tort és Baksa Lász­lót, akik Szécsi Zol­tán mö­gött jut­hat­nak sze­rep­hez a gár­dá­ban.

Egyi­kük sem pa­nasz­kod­hat, hi­szen meg­kap­ták a lehetőséget Ke­mény Dénestől a bi­zo­nyí­tás­ra a ko­lozs­vá­ri nem­zet­kö­zi tor­nán: a TEVA-VasasPlaket por­tá­sa, Nagy Vik­tor a gö­rö­gök és a ro­má­nok, a Szeged-Beton VE hálóőre, Baksa Lász­ló a hor­vá­tok és a né­me­tek el­len igye­ke­zett meggyőzni a szakve­ze­tőt ké­pessé­geiről. Ha csak a szá­mok­ra ha­gyat­ko­zunk, Nagy érez­he­ti ma­gát kedvezőbb hely­zet­ben, hi­szen a 24 ka­pott gó­lunk kö­zül ne­ki csak hat­szor kel­lett ki­ha­lász­nia a lab­dát a há­ló­ból, míg kol­lé­gá­já­nak ti­zen­nyolc­szor. A kü­lönb­ség azon­ban nem tük­rö­zi a tel­jes va­ló­sá­got, hi­szen a leg­ke­mé­nyebb ri­vá­lis­sal, a hor­vá­tok­kal a kör­nye­zet­tel történő is­mer­ke­dés je­gyé­ben telő első na­pon ta­lál­koz­tunk, va­gyis el­le­nük Nagy Vik­tor sem úsz­ta vol­na meg há­rom gól­lal, mint a gö­rög és a ro­mán mec­­cset. A hel­lé­nek el­len azért is le­he­tett kön­­nyebb dol­gunk, mert a me­di­ter­rán ha­bi­tus ne­he­zen al­kal­maz­ko­dik a ko­ra délelőtti mun­ka­kez­dés­hez, és ve­lük délelőtt 10 óra­kor ta­lál­koz­tunk az uszo­dá­ban.

Ettől füg­get­le­nül a mec­­csen­kén­ti há­rom gól, az há­rom gól. Azt szok­ták mon­da­ni, ah­hoz is van kö­ze a ka­pus­nak, hogy a ri­vá­lis pó­ló­sa fö­lé, mel­lé vagy a ka­pu­fá­ra dob­ja a lab­dát. Ami­att ront, mert tart a ket­rec előtt ta­po­só, te­kin­télyt su­gár­zó hálóőrtől, ép­pen ezért a lehető leg­pon­to­sab­ban akar cé­loz­ni – ami kön­­nyen csap át pon­tat­lan­ság­ba. Nagy Vik­tor­nak a gö­rö­gök el­len nem is kel­lett meg­sza­kad­nia, a ro­má­nok el­le­ni ta­lál­ko­zón vi­szont jó né­hány re­mek há­rí­tá­sa volt. Baksa nem val­lott szé­gyent a hor­vátok elleni der­bin sem, de a né­me­tek el­le­ni ös­­sze­csa­pá­son volt jobb. Több szép vé­dés­sel hív­ta fel ma­gá­ra a fi­gyel­met, igaz, jobb he­lyez­ke­dés­sel két gólt el­ke­rül­he­tett vol­na.

A vé­kony­don­gá­jú Baksáról azt mon­do­gat­ták a szak­em­be­rek, hogy test­al­ka­tá­ból adó­dó­an ke­ve­set mu­tat a ka­pu­ban. Mos­tan­ra lát­ha­tó­an megerősödött, sok mun­­ká­val szép fo­ko­za­to­san épí­ti fel az izom­za­tát. Meg­bíz­ha­tó alap­­ka­pus­nak szá­mít, ha­bi­tu­sa alap­ján a csen­de­sebb hálóőrök képviselője. Nagy Vik­tor ez­zel szem­ben ver­bá­li­san is „lát­ha­tóbb” a víz­ben, a Jésus Rollán-, Szécsi Zoltán-féle vo­na­lat kö­vet­ve oda-odamondogat az el­len­fél­nek, adott eset­ben te­kin­te­té­vel is kel­lő iró­ni­át köz­ve­tít. Ró­la azt han­goz­tat­ták a szak­em­be­rek, hogy hi­he­tet­len bra­vú­rok­ra ké­pes, egyút­tal a kel­le­té­nél több védhető lövésből kap gólt. Nos, ezen a té­ren fejlődött, amit a 2006–2007-es idény­ben mu­ta­tott tel­je­sít­mé­nye egyértelműen iga­zol.