Kollégium mint korona

Vágólapra másolva!
2007.01.27. 01:23
Címkék
Bárcsak egyre több profi, bentlakásos futballakadémia működne Magyarországon! – hallható mindenfelől, amióta az MTK agárdi létesítménye létezik. A Sándor Károly Akadémia sokáig valóban páratlan, egyedüli modellnek tűnt a magyar futball nehéz viszonyai között, de mostanra a helyzet megváltozott: sorozatunkban az új kezdeményezések közül ezúttal a Győrött működő műhelyt, a Fehér Miklós Labdarúgó-kollégiumot mutatjuk be.
Kényelmes szobákban pihenhetnek a fiatal játékosok
Kényelmes szobákban pihenhetnek a fiatal játékosok
Kényelmes szobákban pihenhetnek a fiatal játékosok
Kényelmes szobákban pihenhetnek a fiatal játékosok
Kényelmes szobákban pihenhetnek a fiatal játékosok
Kényelmes szobákban pihenhetnek a fiatal játékosok

„Átmeneti állapot” – vázolja indulásképpen a Fehér Miklós Labdarúgó-kollégium, azaz a győri utánpótlásképzés elitintézményének jelenlegi helyzetét Reszeli Soós István, a Győri ETO FC szakmai igazgatója.

Mihez képest átmeneti? – kérdezhetnénk vissza a közelmúlt győri emlékképeinek, az omló-málló ETO-stadion látványának felidézése közepette, ahhoz képest ugyanis a mostani állapot hovatovább hitetlenkedést, jó értelemben vett meghökkenést vált ki a szemlélődőből.

„Azért éltem az átmeneti jelzővel, mert a koncepció szerint néhány éven belül az intézmény valamennyi hallgatója, azaz mind a száz bentlakó gyerek labdarúgó lesz, pillanatnyilag ugyanis ötvennyolcan élvezik az újjáépülő stadion főépületének felső szintjén berendezett kollégium kényelmét – egészíti ki nyitó mondatát a szakmai igazgató. – Az ETO-nál kialakult, működő utánpótlásképzésről és -szisztémáról beszélhetünk, jelenleg négyszáz fiatallal foglalkoznak az edzőink, közülük a legjobbak, illetve a klub korábbi kiemelkedő képességű labdarúgói foglalkoznak majd a tehetségekkel, köztük azokkal a lányokkal is, akik felvételt nyernek a kollégiumba, amely tulajdonképpen a játékosnevelési rendszerünk koronája. Az elit tagozatnak természetesen nem csupán a bentlakók, értelemszerűen a sokra hivatott győri fiatalok is tagjai lesznek, azzal a különbséggel, hogy ők nap mint nap a családjuktól érkeznek majd hozzánk. A megálmodott, egységesített externátusi rendszer szeptemberben, a következő beiskolázáskor lép ténylegesen működésbe.”

Az externátusi rendszer lényege a tanulás, a munka (edzés), a pihenés és az étkezés központi, egy helyszínre összpontosuló koordinációja – a klasszikus ingázás (otthon, iskola, stadion, otthon) megspórolásával megtakarított idő tudniillik munkára fordítható, így az átlagos évi 200-240 edzés helyett majd 400 gyakorlás iktatható a programba. Az elképzelések szerint a maximális kapacitással üzemelő műhelyben öt korcsoport reménységeinek, osztályonként 18-20 fiúnak és 8-10 lánynak jutna hely.

„A fiatalok iskolai oktatását illetően már aláírtuk a megállapodást a Vocational Academy győri intézetével, az alaptantárgyak mellett a gyerekek kiemelt óraszámban tanulnak majd idegen nyelvet és informatikai ismereteket – sorolja a képzés pilléreit Reszeli Soós István.– A klub nemzetközi összeköttetéseinek, illetve a Vocational Academy kiterjedt kapcsolatainak köszönhetően a gyerekek minden évben három-négy hetet tölthetnek majd el külföldön az általuk tanult nyelv minél tökéletesebb elsajátítása végett.”

Az újjáalakuló fôépület felsô szintjén m?ködik a futballkollégium
Az újjáalakuló fôépület felsô szintjén m?ködik a futballkollégium
Az újjáalakuló fôépület felsô szintjén m?ködik a futballkollégium


Ami a tárgyi és létesítményi feltételeket illeti, minimum irigylésre méltóak a jelenlegi – és a leendő – hallgatók, avagy a körítés felettébb pazar.
„A közelmúltban több millió forint értékben vásároltunk felszerelést a fiataloknak, egységes ruházatban, vadonatúj labdákkal gyakorolhatnak az egy-egy kézilabdapályát rejtő két műfüves csarnok egyikében, az öt normál méretű füves, vagy a villanyfényes műfüves pályán, illetve erősíthetnek adott esetben a konditeremben. A regenerálódást segítik a különböző infrakabinok, a medence, a szauna, a jacuzzi. Dietetikust és pszichiátert is alkalmazunk, állandó orvosunk van, és ha sajnos elengedhetetlen, specialistához visszük a futballistát...” – dől a szó a direktorból.

Hogy mindez mibe kerül?
Miből finanszírozható egy ilyen, nálunk ritka, tőlünk nyugatra – és keletre – cseppet sem kivételes „paradicsom”?
„Üzleti alapú a finanszírozás, az ETO Jövőjéért Alapítványt egyre többen támogatják, a város is partner, így a diákoknak minimális hozzájárulást kell fizetniük – családjuk szociális helyzetétől függően –, legfeljebb tizenötezer forintot.” ---- A Fehér Miklós Labdarúgó-kollégium felett a szakmai és pénzügyi felügyeletet az ETO Jövőjéért Alapítvány kuratóriuma gyakorolja. A testületben Palotai Károly, az ETO olimpiai és magyar bajnok, kétszeres MNK-győztes labdarúgója, korábbi kiváló FIFA-bíró és a FIFA játékvezetői bizottságának egykori tagja is helyet kap.
„Nagyon visszafogottan veszek részt a munkában, az igazi érdem azoké az edzőké és nevelőké, akik a pályákon, a kollégiumban foglalkoznak a gyerekekkel – mondta Palotai Károly. – Annak idején boldogan és abban a reményben mondtam igent a felkérésre, hogy ténylegesen segítségére lehetek a klubnak a tehetségek felkutatásában és felnevelésében. Manapság divatos idő előtt eladni a játékosokat, ez a trend, miközben véleményem szerint ezeknek a fiatalembereknek – a fejlődési lépcsőfokokat nem átugorva – előbb itthon kellene bizonyítaniuk.”

Az egy-egy BEK-, KEK-, illetve UEFA-kupa-döntőn dirigáló Palotai Károly az MTK-modellt (az agárdi Sándor Károly Akadémiát) említi abszolút pozitív példaként, mondván, Győrött hasonló elképzelésekkel fogtak az utánpótlásbázis kiépítéséhez. Ahogy ott Várszegi Gábor, a Kisalföldön Tarsoly Csaba nélkül halovány esély sem lett volna egy ilyen mini földi paradicsom felépítésére.

„Annak is örülök, hogy Szombathelyen sem gondolkodnak másként a labdarúgásért, a gyerekekért valóban tenni akaró felnőttek – fűzte az előző gondolatmenethez Palotai Károly. – Az akadémiai képzésből nem csupán az MTK, az ETO vagy a Szombathely, hanem a teljes magyar futball profitál. A fiatalok csodálatos körülmények között, jó közösségben, nagyszerű oktatók támogatását, segítségét élvezve élhetnek – kizárólag a futballnak, hiszen tulajdonképpen semmi mással nem kell törődniük, mindent megkapnak. És mégis: ettől nem lesz a srácból sem értékes ember, sem sikeres sportoló. A körülmények fontosak, de a tehetség, az akarat és az elszántság a legfontosabb.” ---- Íme, a győri kollégium egy átlagos hétköznapjának programja. Cseppet sem ijesztő – kivéve talán az ébresztő időpontját.

NAPIREND
6.15: Ébresztő
6.15–6.45: Tisztálkodás, szellőztetés, szemetesek ürítése, szobaszemle
6.30–7.10: Reggeli
7.15-től: Indulás az iskolába
12.00–15.00: Ebéd, szabadidő
15.00–17.00: Edzés
17.00–19.30: Szilencium
19.30–20.00: Vacsora
20.00–21.00: Kimenő
21.00–21.30: Szabad program
21.30–22.00: Szobaszemle, készülődés a takarodóra
22.00: Takarodó, villanyoltás
22.00–23.00: Szobai tanulási lehetőség – csak a végzős évfolyamú tanulók lakta szobákban
22.00–23.00: Tanulási lehetőség a közös tanulóhelyiségekben a takarodóra vonatkozó előírások betartásával, az ügyeletes tanár engedélyével

A kollégiumba azok a tanulók jelentkezhetnek, akik Győrtől távol élnek, bejárási lehetőségeik korlátozottak, illetve családi, szociális körülményeik ezt indokolják. Az intézmény elsősorban a Győri ETO FC keretein belül sportoló tanulóknak, valamint egyéb győri sportegyesületek igazolt játékosainak biztosít helyet. A napirend beosztása az edzések és mérkőzések időpontjainak megfelelően változhat. A magántanulók esetében a kollégiumi napirend előzetes egyeztetés és igazgatói engedély alapján a fentiektől eltérhet.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik