„Remekül érzem magam!”

Thierry Henry jól elintézte…Egyrészt a Manchester Unitedet, másrészt a hétfői interjút. Legalábbis ez ugrott be, amikor az Arsenal támadója a vasárnapi rangadó 93. percében befejelte az Arsenal győztes gólját. Ugyanis bár Sir Alex Ferguson személyi titkára előre jelezte, „főnöke” csak a keddi sajtótájékoztatón akar belemenni a kérdezz-felelekbe, előzetesen úgy voltunk vele: ha nyer az MU Londonban, a csapatot két évtizede gardírozó menedzsert talán az érkezésekor is „el lehet kapni”. Aztán jött a francia csodacsatár…Ehhez képest a ferihegyi kormányváróban egy vidám skót úriember várt a csomagjára. Az őt Magyarországra csábító Temesvári Miklóssal, valamint a Magyar Labdarúgó-szövetség technikai igazgatójával, Magyar Zoltánnal úgy nosztalgiázott, mintha kéthetente ülnének egy asztalnál. Közben elintézett néhány manchesteri telefont (megnyugtatták: „otthon” minden rendben van) – és nemcsak a hívásokra, hanem a Nemzeti Sport kérdéseire is válaszolt. Íme a többrésztvevős beszélgetés részletei.A vereség nem tragédia…

– Már attól tartottunk, a vereség után lemondja az utazást.
– Itt vagyok, nem? – mondta mosolyogva. – Miért kellett volna lemondanom a meghívást? Azért, mert kikaptunk? Ugyan már, ilyen a futball. A vereség éppúgy benne van a játékban, mint a győzelem és a döntetlen. Az Arsenal otthonában is vezettünk egy nullára, ám kaptunk két olyan gólt, amit a mi helyzetünkben nem lett volna szabad, és ez lett a vége.

– Azért nyilván nehezebben teszi túl magát egy ilyen kudarcon.
– Tény, még mostanra sem sikerült teljesen megemésztenem, de a budapesti kirándulásom végére alighanem már jobban leszek…

– Emlékszik az ezerkilencszáznyolcvannégyes látogatására?
– Hogyne emlékeznék! Már csak azért is, mert az Aberdeennel elbúcsúztattuk az Újpestet… Temesvári Miklós irányította a magyar együttest, akkor kötöttünk barátságot.

– Olvastuk, hallottuk, a Hörpintőben közösen elköltött vacsorával kezdődött minden.
– Bevallom, a helyiség nevét már elfelejtettem, de amikor Magyar Zoltánék említették, hogy hétfő este abba az étterembe megyünk vacsorázni, amelynek ugyanaz a tulajdonosa, aki anno a Hörpintőt vezette, nagyon megörültem. Tudják, hagyománytisztelő ember vagyok.

Az Aranycsapatot istenítik a skótok

– „A maga idejében kétségkívül különleges játékos volt, részese a magyar futball aranykorának” – nyilatkozta Puskás Ferenc halála után.
– Méltathattam volna hosszabban is az Aranycsapat balösszekötőjét. Úgy vélem, amit tudni kell az önök legendájáról, azzal tisztában vagyok. Nyolcvanöt válogatott mérkőzésén nyolcvannégy gólt szerzett, ez már önmagában mindent elmond csodálatos képességeiről. Mondom, mindent tudok róla! Azt is, hogy harmincegy évesen gyakorlatilag újrakezdte a Real Madridban, hogy Száguldó Őrnagynak becézték, hogy az ezerkilencszázhatvanas glasgow-i BEK-döntőben négy gólt lőtt, és így tovább…

– Igaz, hogy szűkebb hazájában legendaként tisztelik Puskás Ferencet?
– Igaz bizony. Ne csodálkozzanak ezen: azt az embert, aki csapatkapitánya volt az Angliát hat háromra és hét egyre megverő válogatottnak, Skóciában istenítik. Ennek megfelelően még azt is megbocsátják neki, hogy tagja volt a Skóciát az idő tájt négy kettőre, illetve három egyre legyőző együttesnek. Az én emlékeimben egyébként nem csak mint a világ egyik legjobb futballistája szerepel Puskás Ferenc. Ugyanis az, hogy a Panathinaikoszt egészen a BEK-fináléig vezette, elárulja: edzőnek is kiváló volt.

– A mai Manchesterben mi lenne Puskás Ferenc feladata?
– Csupán azt kérném tőle, rúgjon gólokat. És lőne is, ez egészen biztos.

– Ragadjunk le a Unitednél: legutóbb ezerkilencszázkilencvenkilencben sikerült a triplázás, amikor is egy szezonban megnyerték a bajnokságot, az FA-kupát és a Bajnokok Ligáját is (sőt a Világkupát is). Mit gondol, idén összejöhet ez a bravúr?
– Miért ne? Ez is benne van a pakliban. Egyelőre mindhárom fronton állunk, ám az út vége még messze van. Felesleges is egyelőre ezzel foglalkozni. Persze mindannyian szeretnénk ismét átélni az akkori élményeket, ám ehhez rengeteget kell még tennünk a pályán és a pályán kívül is. Sőt azzal sem árt tisztában lenni, hogy ehhez a tudáson kívül nagy adag szerencsére is szükség van. A Premier League-ben például hatpontos előnyünk van, és bár nem valószínű, hogy a hátralevő fordulókat hibátlan teljesítménnyel zárjuk, hiszem, hogy a Chelsea sem lesz képes maximumot nyújtani.

Nem Sir Matt Busbyt akarja túlszárnyalni

– Ez már a huszadik szezonja a Manchester United kispadján, ám egyvalaki, bizonyos Sir Matt Busby még önnél is tovább irányította a csapatot, ő huszonhat évet húzott le az Old Traffordon. Motiválja, hogy túlszárnyalja legendás elődjét?
– Egyáltalán nem. Még kimondani is rossz ezt, és higgyék el, ez a legutolsó szempont a számomra. Ha nem élvezném a munkát, ha nem lennének újabb és újabb kihívások a csapat előtt, már rég nem lennék a Manchester menedzsere.

– Ha nem titok: mikor jöhet el a befejezés?
– Addig maradok a Manchester United kispadján, amíg jól érzem magam, de tovább semmiképp. Hogy ez a perc mikor jön el, azt ne kérdezzék, mert egyelőre remekül érzem magam…

---- D ---- A