Amikor győzniük kellett, megnyerték a meccset

Az Újpest rögtön az elején döntésre akarta vinni a dolgot, Peterdi Imre harmadik percben szerzett találata legalábbis ezt jelezte. Ezután a horvátok vették át az irányítást, olyannyira, hogy a 14. percben Lovrencic egyenlített. Szerencsére a lila-fehérek meg tudtak újulni, és előbb Horváth András, majd két perccel később Ladányi Balázs találataival szereztek előnyt. A második harmadot a horvátok kezdték jobban, Gonda Kamil azonban jól védett.

A küzdelem később igazi harcba csapott át, ezt két tízperces fegyelmi (Krulis és Muric) mutatta, valamint az, hogy egy ütközet után Jozef Voskar a jégre került, és csak két társa segítségével tudta elhagyni a pályát. A hazaiak a leghatásosabb fegyverrel válaszoltak: góllal (Borbás Gergely lőtte) és sok-sok, szépen kidolgozott támadással. Mindenki azt gondolta, eldőlt a meccs – a Medvescak csapatát leszámítva. A harmad közepén két gól – villámgyors, hiszen a találatok között mindössze 20 másodperc telt el –, s rögtön izgalmassá vált a küzdelem.

Ancsin János edző időt kért, hogy megtörje a zágrábiak lendületét, és megnyugtassa fiait, akik maguknak tették nehézzé a mérkőzést. De a lényeg: a lila-fehérek teljesítették a célt, hogy a rájátszásba kerülésért vívandó, két győzelemig tartó párharc első két mérkőzését hazai pályán játsszák.

Ismét a Medvescak Zagreb ellen és a mostanihoz hasonló nagy csatára számítva.

Mestermérleg
Ancsin János: – A már megnyert mérkőzést saját magunknak tettük nehézzé, a meccs nagy részében jobban játszottunk, megérdemelten győztünk.
Milan Canky: – Az első két harmadban egyértelműen jobb volt az Újpest, csak egy-négy után játszottunk felszabadultan, s tettük szorossá a mérkőzést.