Egy hazai pályán aratott győzelem anatómiája

Pierre Vincent azt mondta a meccs utáni sajtótájékoztatón, hogy ezúttal győzni jöttek Magyarországra. Bár tudták, hogy Pécsen roppant nehéz dolguk lesz, mégis szerették volna megtartani eddigi hibátlan mérlegüket a franciák, akik eleinte maguk is meglepődtek azon, milyen jól fut a szekerük, hiszen a nyáron elment a keretükből Catherine Melainen és Celine Dumercen kívül az összes számottevő játékos, és ugyan jöttek a helyükre kimagasló képességű kosarasok, de egy csapat összerakásához idő kell. Saját bajnokságukban be is csúszott három vereség, de a kontinensen verhetetlenek voltak.

Csütörtök este háromnegyed nyolcig.

Hogy a pécsi csapat milyen nehézségekkel küzd, minden kosárrajongó előtt nyílt titok. A nyáron távozott Albena Branzova és Jekatyerina Liszina, az európai porondon egyetlen igazán rutinosnak számító center, Béres Tímea pedig tíz nappal ezelőtt megsérült, a Diósgyőr elleni mérkőzés előtt bemelegített, de minden lépés fájdalmat okozott neki, és a harmincesztendős kosaras a könnyeivel küszködve ülte végig a találkozót. Nélküle szenvedve ugyan, de egyetlen ponttal nyert a MiZo, ám az Euroligában kikapott a csoportutolsó Namur otthonában.

„Ugyanilyen meccset játszottunk Belgiumban, mint most, csak ott nem ment be semmi” – hangzott Rátgéber László rövid sommázata a csütörtök esti találkozót követően. Ám hogy a hazaiak dobóformája mitől javult ugrásszerűen, annak összetett a magyarázata.

„Ahhoz, hogy jól dobj, kiválóan kell védekezned” – ezt is a pécsiek sokat látott edzője mondta. Márpedig a magyarok remekeltek ebben a műfajban. Amikor rögtön az elején Iványi Dalma egyszerűen kicsavarta a labdát Celine Dumerc kezéből, már talpon volt az egész déli lelátó. Mert Pécset már egy évtizede máshol át nem élhető élmény női kosárlabdameccsre járni. Aki megfordult már a Lauber Dezső Sportcsarnokban az elmúlt években, az tudja igazán, milyen hátborzongató érzés, amikor a bemutatás előtt megremeg az edzőpadokkal szembeni nézőtér a különleges erőt adó „Hajrá, Pécs!” biztatástól.

Mert a közönség érzi, hogy a csapat harci szelleme töretlen, hogy a lányok nem ismernek elveszett labdát, és egy emberként áll a csapat mögött. A fanatikusok is tudták, hogy nem mindennapi meccsen vannak, s a megszokottnál is nagyobb erővel zengett a buzdítás. Persze jól jött Béres Tímea pályára lépése is, akinek szerdán azt mondták az orvosok, hogy artroszkóppal meg kellene nézni a térdét, de ő ezt elutasította, inkább játszott. „Féltem, de szerencsére nem lett baj” – mondta. Harcolt, küzdött mindenki, Bujdosó Nóra és Fegyverneky Zsófia emellett káprázatos dobóformát mutatott. Hullottak a triplák, tombolt a lelátó.
Pécset szereti egymást a csapat és a közönség.