Emelt fővel búcsúztak

Az első mérkőzésen 33–21-re győzött a spanyol csapat, így a visszavágóra a továbbjutás toronymagas esélyesévé lépett elő. Az újvárosiak azonban kegyetlenül megnehezítették a zaragozaiak nyolc közé jutását. Az óriási magassági és súlyfölényben lévő vendégek jól kezdték a mérkőzést, remek sáncmunkával állták a hazai lövések útját. A Duna-partiak rendkívül sok futással igyekeztek szétzilálni az Aragón játékát. A félidő hajrájában Grebenár Gábor góljával egyenlített a Dunaferr, majd a lefújás pillanatában Iváncsik találatával először vezetett a hazai gárda.

A szünet után olyan parádét mutatott be a Dunaferr, amelyre nehéz jelzőket találni. Richard Stochl szenzációsan védett, az egyre fáradó spanyol óriások mellett pedig a 13 gólig jutó Császár Gábor, a mezőny legjobbja elképesztő találatokat szerzett. Hat perc alatt öt gólra növelte előnyét az Újváros (21–16), ekkor azonban kettős emberhátrányba került a vendégeket túlságosan is tisztelő játékvezetők hibái miatt (21–20).

Ettől kezdve újra parádézott a Dunaferr. Zubai Szabolcs eredményes harcot vívott hatalmas testű őrzőivel, a tinédzser Nagy Kornél rutinos rókákat megszégyenítő találatokat és átadásokat jegyzett, míg Iváncsik Tamás és Törő Szabolcs a szélről bizonyult ellenállhatatlannak.

A spanyolok edzője időkéréssel próbálkozott, teljesen megzavarodó játékosai pedig időhúzással, sorozatos ápolásokkal igyekeztek túlélni a nehéz perceket. A közönség felállva tombolt, de az Újváros továbbjutása elmaradt. A hazaiak mégis kisebb csodát tettek, megleckéztették a spanyolokat.

Mestermérleg

Imre Vilmos, a Dunaferr edzője:
Ha sok pozitív gondolat érvényesül a csapaton belül, akkor a lehetetlen is elérhetővé válik.

Veroljub Kosovac, az Aragon edzője:
Az első félidőben jól játszottunk, a másodikban alaposan meglepett bennünket a Dunaferr. Kiváló csapatot búcsúztattunk.