Cseh Lászlót meglepték

Aki szemtanúja volt annak a küzdelemnek, amelyet péntek délelőtt négy – na jó, három – magyar vegyes úszó vívott a két – pontosabban: egy – döntős helyért, elismerően csettinthetett. De nézzük a részleteket, azokban rejlik a lényeg. Egy számban nemzetenként négy úszó indulhat. A döntőbe – s ahol van, az elődöntőbe is – azonban már csak ketten juthatnak tovább.

Adva van a 400 méteres vegyes úszás – Cseh László ússza a legjobb időt délelőtt, nem tudnak versenyre kelni vele a többiek. Rajta kívül indul még Kerékjártó Tamás, Verrasztó Dávid és Nagy Péter. Hármuk közül pedig csak egy lehet ott Cseh mellett a döntőben. Ezért a pozícióért kellett hármuknak megküzdeniük délelőtt. A második előfutamban a középső két pályán Verrasztó és Kerékjártó. A nevezési idők alapján „Karika” a jobb, ám a Verrasztó ifjak rengeteget fejlődtek az elmúlt időszakban. Pillangón Kerékjártó ment jobban, nem csoda, ez a legjobb száma, de Dávid sem maradt le fél testhossznál jobban. És a fél testhossz hátrányból ugyanekkora előny lett háton. Sőt a mellen is megmaradt, és hiába kapaszkodott Kerékjártó, a célban Verrasztó csaphatott boldogan a levegőbe: 4:07.47-es bődületes egyéni csúcsot úszott – egy hónappal ezelőtt még csak 4:09.58-at tudott Debrecenben az ob-n. Akkor, ott második lett. Az ajkai Nagy Péter megelőzte. Ő a következő futamban állt rajtkőre a tavalyi verseny ezüstérmese, az olasz Luca Marin mellett. Péter erősen kezdett, ám a táv második felén nem bírta az olasz tempóját, így saját legjobbjától elmaradva (4:10.61-gyel) negyedik magyarként kiesett. De hogy mit jelent az, hogy valaki a negyedik legjobb magyar? Azt, hogy a hatodik legjobb európai. Nagy Péter idejével ugyanis a hatodik helyen kerülhetett volna be bárki a 400 vegyes döntőjébe – mármint a külföldiek közül. Cseh László ugyanis hozta a legjobb időt (4:05.53), míg Marinon kívül csak a lengyel Lukasz Wojt furakodott be a magyarok közé. Említsük meg: a junior Európa-bajnok Kis Gergő nem is indult…

Délután aztán, ahogy lenni szokott, az úszók és az események felgyorsulnak. A rajtnál minden rendben, Cseh erősen kezd pillangón, 25 méter után már egy testhossz előnye van, Luca Marin lemaradt, de ő az elején le is szokott. Pillangón – úgy-ahogy – csak a kettes pályán úszó görög Drimonakosz tud a nyomukban lenni. Háton aztán ő is lemarad, és a várt nyugodt előnnyel fordul Cseh féltávnál, 0.43 másodperccel elmaradva saját világcsúcsától – Verrasztó az ötödik helyen. Előkerül az olasz Marin, neki van a mezőnyből a legjobb ideje ebben a mezőnyben, persze Laci után. Csak ő lehet veszélyes a magyar aranyra. Az előbb még sehol sem volt, 300 méternél már Cseh nadrágjánál szeli a habokat.

Még száz méter.

Gyorson Marin centiről centire megközelíti, az utolsó ötven méterre 0.1 másodperc marad Cseh előnyéből. Szokták mondani, mindig a hátulról érkező a kedvezményezett. Övé a lélektani előny. Vagy az élen haladóé a hátrány? Mindegy is, mert az utolsó hosszakon Marin szárnyakat kap, mintha repülne a víz fölött. Cseh ezt a rohamot nem tudja visszaverni. Az olasz az Európa-bajnok, nagyszerű egyéni csúccsal, 4:01.71-gyel nyer. Cseh László ezüstérmes (4:03.39 – volt jobb, lesz jobb).

Négyszáz vegyesen.

Elszoktunk tőle. (Verrasztó negyedik). Utoljára a 2003-as vb-n lett második ezen a távon, Michael Phelps mögött. Aztán az olimpián bronzérmes, de az csoda volt, mivel egy hónappal azelőtt tört el a bokája. Az olimpia óta veretlen 400 vegyesen.

Most kikapott.

Megesik. Kiváltképp, ha valaki nincs csúcsformában. Hiszen Turi György, Cseh edzője már szeptemberben – amikor kiderült, hogy részt vesznek az Eb-n – figyelmeztetett mindenkit, hogy bizony erre a versenyre nem hozza csúcsformába tanítványát. Nem lehet. Nincs rá idő, túl közel van a világbajnokság. Az a legfontosabb. Természetes, hogy a friss ezüstérmes csalódott. Pedig nincs miért. A legjobbak sem nyernek mindig. ---- V ---- &