Gólok helyett néhány cukor

A paksi zöld-fehérek a szombatit megelőző hat mérkőzésükön csupán két gólt kaptak, és ez bizony bármelyik első osztályú csapatnak dicséretére válna. Jó passzban volt tehát a Paks, ettől függetlenül az első percben máris védenivalója akadt Kovács Attilának, és nem sokon múlott, hogy a Vác megszerezze a vezetést (az más kérdés, hogy ezt követően közel fél órára volt szükségük a vendégeknek, hogy újabb veszélyes szituációt teremtsenek a hazaiak kapuja előtt). Az első félidőben a hazaiak többet birtokolták, a mezőnyben ügyesebben járatták a labdát, ám ők sem tudtak igazán nagy gólhelyzetet kialakítani, és a félidő előtt tíz perccel éppen ideje volt, hogy a hazaiak B-közepéből valaki beindítson egy légiriadó-jelzéshez hasonló hangot kiadó szerkezetet, hátha ettől észbe kapnak a játékosok, és felpörög a játék. A várt hatás elmaradt, a labda továbbra is álmosan vándorolt a futballisták lábai között, a hazaiak mentségére csupán az szólt, hogy a vendégek szakvezetője, Gergely Károly is alaposan megszervezte csapata védekezését: amint a váciak elvesztették a labdát, nyomban visszazártak saját térfelükre.

A két csapat tehát úgy játszotta le az első negyvenöt percet, hogy a szurkolóknak különösebben nem kellett izgulniuk.

Hogy az addig látottakkal Lengyel Ferenc sem volt elégedett, azt jól mutatta, hogy a szünetben a hazaiak vezetőedzője kettőt is cserélt. A játék színvonala nem, de a harci kedv mindenképpen emelkedett az első félidőhöz képest, a futballisták egy-egy szerelés alkalmával akkorákat rúgtak egymásba, hogy a szurkolók felszisszenve kapkodták a fejüket. Az idő előrehaladtával aztán nemcsak a keménységüket fitogtatták a játékosok, a játék is előtérbe került, a Paks ugyanis egyre erőteljesebben kezdett támadni. A hideg ellenére rövid nadrágban és rövid ujjú mezben védő Köteles László nem győzte a léc alól kitornászni a labdát, és úgy tűnt, a Paks előbb-utóbb csak begyötör egy gólt. Ekkor már némi meglepetésre akadt olyan támadás is, ahol a játékosok, mintha előre megbeszélték volna, csupán sarokkal passzoltak egymáshoz, a gól azonban nem akart összejönni. A Vác a második félidőben elvétve tévedt át a hazaiak térfelére, a hazaiaktól pedig Montvai Tibor helyezett a Vác kapujába, de Szabó Zsolt játékvezető les címén érvénytelenítette a találatot. Az utolsó idei paksi mérkőzésen a hazai szurkolók tehát nem örülhettek másnak, mint az újabb pontnak, valamint a lefújást követően osztogatott szaloncukornak. ---- M ---- &