Előrehozott gála

Talán csak a Milan–Inter városi rangadón, a Madonnina-derbin uralkodik olyan hangulat, mint a Körmend–Falco meccsen – csak az olaszországi esemény futballmérkőzés. Egy konzervdoboznyi alapterületű nézőtérszeletbe körülbelül kétszáz, Szombathelyről érkező Falco-rajongó zsúfolódott össze, a hangpárbajban semmi esélyük sem volt a tízszer annyi körmendi fanatikussal szemben.

Sabáli Balázs, a hazaiak ifjú mestere megkönnyebbülve említette, hogy Ferencz Csaba felépülésének köszönhetően ebben az évadban először komplett csapattal állhatnak ki, Váradi Attila, a megyeszékhely együttesének edzője a jó őszi sorozat (5 győzelem, 2 vereség) folytatását várta tanítványaitól.
A Rába-partiak álmukban sem gondolhattak olyan kezdésre, mint amilyennel sokkolták a szombathelyieket: a 4. percben 10–0 állt az eredményjelzőn! Chauncey Leslie és Fodor Gergely remekelt, de aztán 12–2 után Kálmán László, a vasi legenda, a vendégek csapatkapitánya két triplával ráncba szedte övéit, s a 14–0-s vendégszéria hatására máris 12–16 volt az állás!

Ettől kezdve érvényesült a látogatók összeszokottabbnak tűnő csapatjátéka, Kálmán továbbra is szellemi vezér volt, s a legfontosabb lélektani pillanatokban érte el kosarait. Például az első félidő utolsó tizedmásodpercében, majd – mivel még a faultot is befújta Hartyáni Zsolt játékvezető – „Lacika” azt is értékesítette, így 23–32-vel mehettek az öltözőbe a csapatok.

A nagyszünetben Kucsera József, az ezúttal Szombathelyen rendezendő Kelet–Nyugat gála főszervezője népszerűsítette a decemberi eseményt, majd ezután egy ideig ide-oda hullámzott a küzdelem, de 27–36-os állásnál elfogyott a vendégek puskapora. Nem úgy a hazaiaké. Tetézte a vendégek gondjait, hogy Kálmán még a második negyedben technikait kapott, aztán a harmadik derekán a negyedik személyit is befújták ellene, s ekkor le kellett ülnie a kispadra.

A 14–0-s hazai sorozatot DuJuan Wiley zsákolása szakította meg, a pályára visszatérő Kálmán is értékesített két büntetőt, de a negyed végére Leslie csodás triplája tett pontot (47–43).

A küzdelem hevessége, ha ez egyáltalán lehetséges, még fokozódott is a negyedik játékrészben. Nem volt leányálom tíz centivel a hazai B-közép előtt ülni a tudósítónak, de az élmény bőségesen kárpótolt az átmeneti halláskárosodásért. Egyre kevesebb volt a kosár, a harc viszont egyre elkeseredettebb. Kálmán négy faulttal játszott, de nem kímélte magát, és a 35. percben újból egyenlített a Falco. Ám jött Mujanovics Samir triplája a világ végéről (50–47), és a honosított „Muki” első kosarával ismét a hazaiak álltak jobban. Leslie-tripla itt, Pankár-hármas ott, nem hagyta magát egyik fél sem. A közönség szinte belógott a játéktérre, amit Hartyáni bíró szóban kapott, azt nem fogja kitenni az ablakba… Nyolc másodperccel a vége előtt Kálmán labdát szerzett, majd faultolták, és a meccs megnyeréséért dobhatott két büntetőt. Be is dobta őket, de nem volt vége. Leslie vezette az utolsó rohamot, ütközött Kálmánnal, a bírók védőfaultot fújtak, Kálmán kipontozódott, s három másodperccel a lefújás előtt, 57–58-nál a Körmend dobott a győzelemért. Leslie csak az elsőt értékesítette, így jöhetett a hosszabbítás. Ebben már letarolta a kapitánya nélkül játszó ellenfelét a Körmend, s 70–66–ra megnyerte a leírhatatlanul izgalmas megyei derbit.

Sabáli Balázs, a Körmend edzője
Két, tudása alatt játszó csapat párharcából szerencsésebben jöttünk ki. Hazai pályán nem lehet ilyen rossz százalékkal dobni, s ez majdnem megbosszulta magát.

Váradi Attila, a Falco edzője
Két, egymásból jól felkészült csapat kemény csatája volt. Sajnos a hosszabbításban már nem voltunk egyenrangú felek.