Szolnok: ez nem délibáb!

Vitathatatlanul a Szolnok az idei bajnokság meglepetéscsapata. Pór Péter edző elsőre a szerencsével magyarázta, hogy hat forduló után 5/1-es mérleggel állt a gárda, aztán komolyra fordította a szót, és az összeszokottságot, a töretlen küzdőszellemet említette az eddigi sikerek zálogaként. Paksi kollégája, a bajnoki címvédőt dirigáló Zsoldos András kötelezőnek nevezte a győzelmet a szombati rangadón.

Az alaphangot Mészáros Zalán csont nélküli triplája adta meg, de nem hagyta magát leszakítani a Szolnok. Vernard Hollins ellenállhatatlanul rohamozta a hazai kosarat, a tizedik percben már 12 pontnál tartott, s mivel Cziczás László is nagyot alkotott, 17–22-vel ért véget az első negyed. A másik oldalon Czigler László bizonyította, hogy 35 évesen is a legjobb idehaza játszó center, ám közben a Hollins, Cziczás duó rendületlenül termelte a pontokat, így a félidőben 32–46 állt a táblán.

Az első húsz percben a Thomas Kelley, Cziczás, Hollins hármas összesen 15 másodpercet pihent, ezért a fáradtság jelei egyre inkább kiütköztek a szolnokiak játékán. Noha a hazaiak kezében továbbra is dadogott a labda, a különbség olvadni kezdett (27. p: 46–53). A harmadik negyed utolsó másodpercében aztán Hollins szerzett lélektanilag igen fontos kosarat. Az amerikai hátvéd már a fülén vette a levegőt, mégis a hátán cipelte a meccset hat emberrel végigküzdő csapatát (34. p: 55–67). A végén már a hazai közönség is bírálta sajátjait („Hol a csapatunk?”), a Szolnok pedig hajrábeli játékával végképp bebizonyította: nagyon is komolyan kell venni.

Mestermérleg

Zsoldos András, a Paks edzője: Jól kosarazott az Olaj, tudatosan, összeszedetten játszott, a szolnokiak megérdemelten nyerték meg a mérkőzést. Gratulálok nekik.

Pór Péter, a Szolnok edzője: Az elején sikerült lelassítani a Paks rohamait, majd igazi csapatmunkával, nagy akarással olyan sikert arattunk, amelyre mindnyájan büszkék lehetünk. ---- A ---- &