Második félidei feljavult játékával és Zsolnai Róbert beállításával nyerte meg négy sikertelen meccs utáni első bajnokiját Miroslav Beránek együttese.
Bár Pusztai Olivér egy emelettel a debreceni védôk fölé emelkedett, szépségdíjas gólja nem jelentett pontot a REAC számára: a Loki gyôzni tudott
Bár Pusztai Olivér egy emelettel a debreceni védôk fölé emelkedett, szépségdíjas gólja nem jelentett pontot a REAC számára: a Loki gyôzni tudott
Nem mindennapi lehetőség előtt állt a REAC. A szurkolók felajánlották a játékosoknak, hogy ha legyőzik a bajnokot, meghívják őket egy kiadós gokartozásra. Volt hát miért hajtani, bár egy kieső helyen tanyázó csapat esetében a helyezés elkeserítő ténye önmagában is kiváló motiváció lehet. A Debrecent is a méltatlan szereplés tüzelhette, hiszen utóbbi négy mérkőzésén nem tudott nyerni, és számottevően lemaradt a bajnoki címért vívott harcban. Miroslav Beránek fel is forgatta a csapatát, amelynek szerkezete arról árulkodott, hogy a cseh mester idegenben is bátor, támadó játékra ösztönözte futballistáit.
Ehhez képest az első kisebb helyzetek a REAC előtt adódtak, és a labdát is inkább a házigazdák birtokolták többet. A vendégek szemlátomást arra törekedtek, hogy a gyors támadóknak legyen elegendő helyük az elfutásokra, ezért kicsit viszszahúzódtak, majd a megszerzett labdával próbáltak pillanatok alatt a másik kapu előtt teremni. Ezek az akciók azonban megmaradtak próbálkozásoknak, mert gyakran kisiklottak egy-egy pontatlan átadáson, ráadásul a hazai csapat nagyszerűen felkészült az ellenfeléből. A védők gyorsan visszazártak, és a REAC szervezett futballal húzta keresztül a debreceniek számításait. Támadásban viszont már jóval kisebb hatékonysággal játszott a hazai csapat, a debreceni tizenhatosig is csak elvétve jutott el. Ráfoghatjuk, hogy nagy taktikai csata dúlt a pályán, azt állítva sem távolodunk messze az igazságtól, hogy a játékosok tisztességgel tették a dolgukat, hajtottak becsülettel, de ebből, sajnos, unalmas, eseménytelen és nem túl színvonalas első félidő kerekedett ki.
A második játékrész első öt percében több minden történt, mint az előző negyvenötben, és ez azt ígérte, hogy a folytatásba csak-csak belecsempésznek némi futballt a csapatok. A színvonal ugyan nem nőtt jelentősen, ám a debreceni gól mégis jót tett a mérkőzésnek, mert a REAC összeszedte magát. Felpörgette a ritmust, kapuja elé kényszerítette a vezetés birtokában még inkább kivárásra játszó bajnokot, és ettől mozgalmasabb, érdekesebb lett a találkozó. A vendégeken nem érződött, hogy elhiszik, az ellenfél kiegyenlíthet – pedig ez bekövetkezett, méghozzá megérdemelten.
Miroslav Beránek ezután váltott, és Zsolnai Róbert beállításával a DVSC-ben már két csatár szerepelt, de még egy jó ideig inkább a házigazdák akarata érvényesült. Nem tört meg a lendületük, nem elégedtek meg az egyenlítéssel, próbáltak újabb gólt szerezni, ám egy nagy kapushiba ismét a vendégeket juttatta vezetéshez. Farkas Balázs bakija végzetes volt, mert a félidő derekára a REAC-ot kimerítette a saját maga diktálta tempó, és már nem volt ereje ismét újítani. A Debrecen ráadásul okosan futballozott a folytatásban. Járatta a labdát, azaz fárasztotta a hazai játékosokat, nem engedte, hogy újra lendületbe jöhessenek, és nem követte el az egyenlítő gól előtti hibát, tehát távol tartotta az ellenfelet a kapujától.
A második debreceni gól már el is döntötte a három pont sorsát, s a harmadik találat csupán ahhoz kellett, hogy a hajrára kedvét szegje a REAC-nak. A DVSC nem játszott jól, messze van még csúcsformájától, ám az azért érezhető volt, hogy jobb csapat a házigazdánál. A REAC lelkesen, fegyelmezetten futballozott, ám játékosai több hibát követtek el, mint a vendégek, és ezért kellett végül fejet hajtaniuk. Ugyanakkor az első félidővel nehezen tudna bármelyik együttes is elszámolni, a második viszont már jelentett némi kárpótlást a lelátón fázó nézőknek. A rákospalotai játékosok így most nem mennek gokartozni a szurkolóikkal, ám aligha emiatt szomorkodtak a lefújás után.
12. perc: Leandro játszott össze a hazaiak térfelének közepén Szatmárival, majd a visszakapott labdát kissé nehézkesen megszelídítette, és 17 méterről, ballal, félmagasan a jobb kapufa mellé lőtt. 31. perc: Egy vendégszögletet követően a kipattanó labdát Vukmir tette oda a 16-os bal sarkánál beinduló Szatmárinak, a védő ballal leadott, 12 méteres lövésébe azonban Pusztai bele tudott vetődni. 48. perc: Kiss Zoltán passzolt középről a jobb oldalon felfutó és a védők között kilépő Dombinak, aki átvette a labdát, majd 14 méterről, jobbal védhetetlenül lőtt az elvetődő Farkas Balázs mellett a jobb sarokba. 0–1 50. perc: Szabadrúgást végezhetett el a hazai csapat középről, a vendégek kapujától harminc méterre, a letett labdának Torma futott neki, félmagas, erőteljes lövése a meglepett Csernyánszki mellett a bal kapufáról pattant vissza a mezőnybe. 59. perc: Törökkel szemben szabálytalankodtak a balösszekötő helyén a vendégek. A szabadrúgást Bárányos végezte el, jobb lábbal leadott lövését Csernyánszki a léc alól ütötte ki. A jobb oldali szögletet szintén a középpályás vállalta, középre adott labdájára az előrehúzódó Pusztai érkezett, és négy méterről a kapu jobb oldalába csúsztatott. 1–1 63. perc: Leandro végezhetett el szögletet a jobb oldalról. A kapujából kifutó Farkas Balázs jócskán alászaladt a labdának, így csak beleérni tudott, s a hosszú oldalon álló Zsolnai négy méterről, jobb belsővel, félmagasan a kapu jobb oldalába helyezett. 1–2 76. perc: A jobb oldalon felfutó Bernáth kapott remek labdát, beverekedte magát a hazai 16-oson belülre, majd középre adott, és a kaputól öt méterre álló Zsolnai, senkitől sem zavartatva, jobbal a kapu közepébe perdített. 1–3 ---- A hazai kapuban Farkas Balázs döntő hibát követett el, s ettől bizonytalanná is vált. A védelemből Pusztai Olivér és Cseri Gergő dicsérhető, mert őket nehezebb volt átjátszani, Pusztai ráadásul szép gólt is fejelt. A REAC legjobbja Kapcsos Vince volt, aki rengeteget avatkozott játékba, sok labdát szerzett, és azokkal tudott is mit kezdeni. A két csatár nemigen boldogult a debreceni védőkkel, Torma Gábor a veszélyes szabadrúgásaival nyújtott valamivel jobb teljesítményt. A DVSC kapusa, Csernyánszki Norbert a gólról nem tehetett, és bizonyára volt már sok ennél nehezebb mérkőzése. Bernáth Csaba időnként veszélyesen segítette a támadásokat, a két középső védő pedig átjátszhatatlannak bizonyult. Dombi Tibor időnként megkeverte a hazai védőket, és szép gólt is szerzett, Halmosi Péter viszont szemlátomást keresi régi önmagát. A csereként beálló Zsolnai Róbert két góljával eldöntötte a mérkőzést, és ezzel ő lett a mezőny legjobbja.